A márciusi hétvégén a fénnyel, árnyékkal és a színekkel foglalkoztunk. Az idősebbekkel Erzsi kísérletein keresztül dolgoztuk fel a fény viselkedését és tulajdonságait, izgalmas kísérleteket végeztünk a Juszt-is ház tanulószobájában. A legnagyobb sikert a prizma fénytörése aratta az idősebb (3-7. osztály) korosztályoknál. A gyerekek és az önkéntesek egyaránt csodálva bámulták, ahogy a prizma különböző színekre bontja le a zseblámpa fényét. A napsütésnek hála, lemértük a gyerekek árnyékának hosszát is, összehasonlítottuk saját testmagasságukkal, majd a foglalkozás végén (másfél órával később) újból megmértük és azt tapasztaltuk, hogy a nap esési szögének változása miatt a gyerekek árnyéka is máshol ért véget.
Az alapítvány az E.on Hungária Zrt. pályázati kiírásán pénzt nyert egy kivetítőre, az összegből vettünk egy projektort, ami a kiskamaszok számára élvezetessé tette a saját tükörképével veszekedő ragadozómadárról szóló videót.
A fiatalabb korosztállyal izgalmas játékokkal tettük próbára a látásunkat és mondókákon keresztül ismerkedtünk a testrészekkel, különösen a szemünkkel. A kisiskolások színes papírokra barkákat, virágzó fákat, bokrokat alkottak ujjal festve, ami sokaknak új élmény volt. A gyerekek festés közben maguktól felfedezték a színkeverést. Színkeverésből egyébként a nagyobbaknak is jutott, velük színes fóliákkal próbáltuk meg megalkotni a szivárvány összes színét.
A legkisebbekkel pedig színes gyöngyökkel és bogyókkal ismerkedtünk a színekkel, amit amellett, hogy élveztek, nagyon jó finommotorika-fejlesztő gyakorlat is volt.
Az önkéntes házban több sikert is elértünk a hétvégén. Gergő és Péter szorgos kezei kicserélték a termosztátot, ezáltal sikerült ideiglenesen használhatóvá tenni a hűtőt. Ennek nagyon örültünk, mivel szépen sütött a nap és nem volt elég hideg a két ablak között ahhoz, hogy ott hűtsük a hűtendőket.
Bár már lejárt a farsang, előkerült egy állarc sablon, ami a kisebbeknél újabb álarckészítési hullámot indított be, ismét szép, bár felkészületlenségünk miatt (azazhogy nem állarckészítésre készültünk:)) kevésbé csillogó állarcok készültek.
A tanulószoba barátságosabbá tételének érdekében Rita javaslatára az otthagyott művekből kiállítást rendezünk majd, a szoba egyik sarkát ennek fogjuk majd dedikálni. Ez azért is jó, mert így a gyerekek következő hónapban elvihetik majd alkotásaikat, ha esetleg nálunk felejtették.
Összességében szuper hétvégénk volt, és azt hiszem, az összes önkéntes nevében állíthatom, hogy legalább annyit tanultunk a fény tulajdonságairól, mint a gyerekek.
