Marci

Nagy Marci vagyok 23 éves autó és motorkerékpár szerelő. Önkéntes vagyok a Juszt-is teszünk! Alapítványnál. Havonta egy hétvégémet arra áldozom, hogy a borsod-megyei Bódvalenkén, hátrányos helyzetű gyerekekkel tanuljunk, játszunk, felzárkóztassuk őket az iskolai dolgokkal. Amióta elkezdtem Bódvalenkére járni megváltozott az élethez való hozzáállásom, hiszen ezek a mélyszegénységben élő gyerekek olyan körülmények között nőnek fel, amelyet én sosem tapasztaltam meg, de ezek a gyerekek mégis tudnak mosolyogni, és rettentő sok szeretetet kaptam tőlük. Sokat beszélgetek a fiatalabb fiúkkal, a helyi szülőkkel, mindenki nagyon kedves, és én minden hónapban várom, hogy elmehessek Bódvalenkére. Azt tapasztaltam miután ismerőseimnek, családomnak, és a körülöttem élőknek meséltem arról, amit én csinálok, hogy sokan adományoznának használt ruhákat, játékokat, használati tárgyakat. Nekem az a véleményem, hogy ez a felajánló számára egy könnyű jótékonyságnak tűnik, de ez nem ösztönöz senkit a változtatásra, ezért a gyerekekkel való tanulást fontosabbnak tartom. Úgy gondolom hosszú távon sikerül a tanulással úgy felzárkóztatni a gyerekeket, hogy egy olyan generáció jöjjön létre, amely az iskolai végzettséghez méltó, vagy akár jobb munkahellyel büszkélkedhet majd és így nem szorulnak majd segítségre a későbbiekben, hiszen meg tudják majd oldani.