Önként jöttem-díjasok lettünk!

Az a megtiszteltetés ért minket, hogy a Családbarát Magyarország Központ által kiosztott Önként jöttem-díjat idén Alapítványunk kapta meg. A díjátadás napján számtalan hasznos, működésünket nagyban segítő eszközöket is kaptunk, melyet a Családbarát munkatársai egy helyszíni látogatással egybekötve, Bódvalenkén adtak át.

A díjról általánosságban: Az „ÖNKÉNT JÖTTEM”- díj az önkéntesség területén minimum egy éven át elért eredmény céljából olyan személynek, induló szervezeteknek, közösségeknek vagy vállalati programok számára jár, akik saját akaratukból egy közösség számára végeznek valamilyen hasznos tevékenységet, melyért cserébe nem várnak anyagi ellenszolgáltatást. Az „ÖNKÉNT JÖTTEM”- díj olyan önkéntesnek vagy önkéntes programnak ítélhető oda, akik segítenek embertársaiknak, hozzájárulnak személyes fejlődésükhöz, a pozitív változásokat elősegítik, illetve valamilyen módon kiemelkedő tevékenységet végeznek a közösségért.

Díjazásunkról, annak megitélésének szempontjairól itt olvashattok, hallgathattok interjút bővebben:

https://europaradio.hu/tallozo/iden-egy-borsod-abauj-zemplen-megyei-torpefalu-kapta-

https://csalad.hu/csaladban-elni/onkent-mentunk-bodvalenke-ami-magaval-ragad

Köszönjük ezúton is a nekünk ítélt bizalmat, és elismerést!

A Juszt is-csapata

Indul a tanév a NapKÖZi-ben

Készülünk a következő tanévre a NapKÖZi-ben (elsős -másodikos projektben) A nyári programjainkon részt vettek az első és második osztályos gyerekek is, akikkel külön projekt keretében foglalkozunk évközben is. Vagyis szeptemberrel újra indul a NapKÖZi! Összesen két tucat kisiskolás tanul-játszik hétről hétre két bódvalenkei segítőnkkel, akiknek kitűnő munkáját egy kis fővárosi

Read More »

Önként jöttem-díjasok lettünk!

Az a megtiszteltetés ért minket, hogy a Családbarát Magyarország Központ által kiosztott Önként jöttem-díjat idén Alapítványunk kapta meg. A díjátadás napján számtalan hasznos, működésünket nagyban segítő eszközöket is kaptunk, melyet a Családbarát munkatársai egy helyszíni látogatással egybekötve, Bódvalenkén adtak át. A díjról általánosságban: Az „ÖNKÉNT JÖTTEM”- díj az önkéntesség területén

Read More »

Köszönjük, IKEA !

Az IKEA által ajándékozott bútorok segítségével önkéntes-csalogató körülményeket tudtunk teremteni a Juszt-is Házban. A kényelmes és praktikus emeletes ágyakat, a belevaló matracokat és a rájuk való ágyneműket önkénteseink az idei tábor alkalmával már fel is avatták. A szintén az IKEA-tól kapott polcos szekrények pedig csordultig megpakolva várják a bódvalenkei gyerekeket

Read More »

Köszönetnyílvánítás

A következő bejegyzéssel szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik anyagilag, tárgyi adománnyal, illetve önkéntes munkával hozzájárultak ahhoz, hogy majdnem kész legyen bódvalenkei „otthonunk”, a Juszt-is Ház.  Nagy vonalakban hátra van még a konyhabútor (és a folyamatos fenntartás, karbantartás, mely sajnos nincs ingyen).  Óriási öröm és rengeteg munkának a gyümölcse, hogy az idei táborban

Read More »

A 2021-es tábor

A bódvalenkei gyerektábor egy, a falu egy udvarán (projektiroda) és istállójában (istállóból alakított közösségi terem) megvalósuló napközi, ahol a különböző korcsoportokba tartozó helyi gyerekekkel másfél tucat önkéntes foglalkozott idén nyáron is. Idén nyáron a tábor témája a víz, levegő, föld és tűz volt. Minden nap egy-egy elem köré építve a

Read More »

Jutalomkirándulások 2021 nyara

A július 9-11 közötti hétvége különleges hangulatban kezdődött, hiszen a jutalomkirándulásra leérkező önkéntescsapatunk, és az előtte napokban tartott tábor önkéntesei találkoztak össze egy este erejéig. Az újonnan berendezett, és élettől pezsgő Juszt Is – Házban sürögtek az önkéntesek.  Sok új csapattagot is köszönthettünk a régi tagokkal együtt, kik kicsit már

Read More »

Köszönetnyílvánítás a Rotary-nak

Nagy hálával tartozunk a Rotary Club Budapest – Akadémia asztaltársaságnak, hiszen segítségükkel egy újabb lépéssel kerültünk közelebb, ahhoz, hogy elkezdhessük használni a Juszt-is Házat. A Club ajándékozott nekünk háztartási gépeket (hűtőszekrényt, porszívót, főzőlapot és sütőt). Emellett június 26-án, 4 clubtag közreműködésével Bódvalenkére szállították az általuk adományozott gépeket, valamint az Ikeától és egyéb

Read More »

Beszámoló legutóbbi hétvégénkről

Hát ezt is megértük! Hatan indultunk neki a hosszú idő óta első IGAZI hétvégének, amikor végre találkozhattunk, és játszhattunk, beszélgethettünk a gyerekekkel és néhány szülővel. Nagyon örültünk annak, hogy kapcsolatunkat nem túlságosan viselte meg a vírus. Bár csak levelezgettünk, és örömmel láttuk a leküldött kézműves feladatok eredményét, úgy tűnik őszinte

Read More »

Szakmai beszámoló a 2020-as évünkről

A Juszt-is Alapítvány szakmai beszámolója a 2020-as évről Az alábbiakban szeretnénk támogatóink számára bepillantást nyújtani a 2020-as évben végzetttevékenységünkbe és az alapítvány éves pénzügyi helyzetébe. Ezúton is köszönjük mindentámogatónknak, hogy segítették munkánkat. Nyári jutalomprogramokAz elsősök és másodikosok iskolai teljesítménytől függetlenül vehettek részt Avilág legzenésebb meséje című színházi előadáson a faluban. Az

Read More »

Helló Angyal! – rádióinterjú Balázs Erzsivel, Alapítványunk egyik koordinátorával

Balázs Erzsivel, Alapítványunk egyik lelkes tagjával készült interjú a Rádió Helló műsorában. A Németországban működő magyar nyelvű rádióadó, Hello Angyal című műsorában, az Alapítvány munkásságát érintő legizgalmasabb kérdésekről esik szó. A műsorból kiderül, hogyan működik Skype-tanodánk, mit érdemes tudni Bódvalenkéről, valamint milyen apróbb és nagyobb sikereket értünk el eddigi működésünk

Read More »

Januári hétvége

Januári hétvége Januárban két önkéntesünk ismét ellátogatott Bódvalenkére postásként. A skype-on tanító és „lejárós” önkénteseink az elmúlt hetekben hangyaszorgalommal írták a leveleket a bódvalenkei iskolásoknak. Mindenki névre szóló levelet kapott, emellett origami kutyákat is készíthettek. Juszt-is (tanulós) pont járt azért, ha az iskolások válaszoltak a levélre és azért is, ha elkészítették az origami kutyát. Az origami kutya ötletét és

Read More »

Nyílt levél a VisFontisnak – avagy BÚÉK!

Kedves VisFontis! Nyílt levél a VisFontisnak Most, hogy így év vége felé közeledünk, ahelyett, hogy ezt az évet pörgetnénk vissza, az elmúlt 3 évből emelnénk ki egy szálat: a veletek való együttműködésünket. 2017 ősze óta támogattok minket, akkor indítottuk el Skype-tanodánkat. Akkor kezdtünk el támogatókat keresni, hiszen éreztük, hogy ezzel

Read More »

Köszönjük, IKEA !

Az IKEA által ajándékozott bútorok segítségével önkéntes-csalogató körülményeket tudtunk teremteni a Juszt-is Házban. A kényelmes és praktikus emeletes ágyakat, a belevaló matracokat és a rájuk való ágyneműket önkénteseink az idei tábor alkalmával már fel is avatták. A szintén az IKEA-tól kapott polcos szekrények pedig csordultig megpakolva várják a bódvalenkei gyerekeket a foglalkoztató anyagokkal, kézműves kellékekkel. Egy szó mint száz, köszönjük, IKEA!

Megosztás itt: facebook
Facebook

Köszönetnyílvánítás

A következő bejegyzéssel szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik anyagilag, tárgyi adománnyal, illetve önkéntes munkával hozzájárultak ahhoz, hogy majdnem kész legyen bódvalenkei „otthonunk”, a Juszt-is Ház.  Nagy vonalakban hátra van még a konyhabútor (és a folyamatos fenntartás, karbantartás, mely sajnos nincs ingyen).  Óriási öröm és rengeteg munkának a gyümölcse, hogy az idei táborban már a Juszt-is Házban aludtak az önkéntesek!

Itt alább olvashatjátok “függönyfelelős” önkéntesünk írását:

“A Juszt-is Ház megléte fölötti örömködés, tudjuk, szerepelt már korábbi bejegyzésünkben, de elapadhatatlan. Csodálatos előrelépés, hogy az ügyünknek, amin az alapítványunk öt éve dolgozik, végre saját megtestesült otthona van. 

A ház felújítása befejeződött, de legalábbis abba a stádiumba ért, hogy biztonságos, kényelmes, kézreeső, megfelelően működő befogadójává vált a leutazó önkénteseknek és a foglalkozásokra járó gyerekeknek. Az idei tábor előtt a ház maga is igazán izgulhatott, hisz ez volt a premierje és nem is kicsi, hanem igazi mélyvíz, mert körülbelül húsz önkéntes lepte el, akiknek végre lehetőséget adott a kényelmes elférésre, pihentető alvásra és közös étkezésekre. 

Több lépésben készítettük fel a házat. Az első etap a takarítás volt. Miután a felújítás lezajlott, nekiestünk szivaccsal, ronggyal, porszívóval és felmosóval, hogy fogadhassa berendezéseit. Tisztelettel és óvatosan bántunk vele. Az ódon parasztház ablakai, díszes faragott fakeretekben, vékonyak és törékenyek. A vályogfalak hengerelt falfestése megőrizte a történetét, de biztosabb, ha csak gyönyörködünk benne, mintha fúrógéppel esnénk neki. A fagerendák mélyedéseiben ideiglenesen megdöntöttük a pókok uralmát. 

A következő lépésben a nagyobb bútorok – ágyak és padok – összeszerelését profi csapat végezte a Rotary Clubtól. Így mire a tábor előtt két nappal megérkeztünk, a ház megtelt élettel és bútorral. Oldalazva fértünk el a még nem helyükön álló bútorok, fűtőtestek, padok, székek, karnisok, függönyök, szúnyoghálók, kipakolatlan dobozok, kézről kézre járó szerszámok, sorukra váró fel és összeszerelendő konstrukciók, alkatrészek, kellékek és kupacok közt. A végtelenített nap során lassan feloszlott a káosz és helyére került mind – függesztve, szögelve, csavarozva. Lelkes amatőrségünknek jót tett, hogy mindenből több darab volt, így mire a végére értünk, jól kiforrott, kialakult rutinnal, az aktuális darab profi szerelői képesítésével zártuk a sorozatot. 

Számos spontán és kreatív megoldás született, amikor a ház helyben kitapasztalt adottságainak engedtünk az elképzeléseinkkel szemben. Fogtuk egymásnak a létrát és föladogattuk a szerszámokat, majd cseréltünk, hogy a szerelésben járatlanok is produktív feladatokhoz juthassanak és hogy a tábor előtti estére valamennyien büszkén zárhassuk a napot egy közös vacsorával a rendbevágott és otthonossá tett házban: ezt mi hoztuk össze, együtt 

Váradi Vera önkéntes 

Megosztás itt: facebook
Facebook

A 2021-es tábor

A bódvalenkei gyerektábor egy, a falu egy udvarán (projektiroda) és istállójában (istállóból alakított közösségi terem) megvalósuló napközi, ahol a különböző korcsoportokba tartozó helyi gyerekekkel másfél tucat önkéntes foglalkozott idén nyáron is.

Idén nyáron a tábor témája a víz, levegő, föld és tűz volt. Minden nap egy-egy elem köré építve a kézműves feladatokat. Nagy öröm nekünk, hogy a tábort szereti és várja a legtöbb helyi család, így nagy azoknak a gyerekeknek a száma, akik nap nap után ellátogattak hozzánk.

Számszerűsítve, elmondhatjuk, hogy minden nap 60-80 gyerek fordult meg a táborban, mindenki a saját csoportjában. A legkisebbek mellé szívesen láttuk az őket elkísérő idősebb családtagot, hogy aztán együtt építhessünk tornyot és bujkálhassunk a „kukacalagútban”. Nagyjából tíz gyerek vett részt a táborban, akik még nem kezdték meg az óvodát.  Az ovisok kisebb seregével (kb. húsz gyerek) már kézműveskedtünk, készítettünk papírsárkányt, ültettünk babcsírát, vetítettünk és színeztünk. Az alsó tagozatosok két csoportja (tizenegy és tizennégy gyerek vett részt) lelkesen árasztotta el napokon át a tábor helyszínét és merült el a szebbnél szebb ajándékok készítésében. Többször néztük döbbenten, ahogy hosszú percekre belefeledkeznek a színes gyöngyök ragasztgatásába vagy egy kis mécsestartó díszítésébe. Az 5-6.osztályos (kb. tíz fő) nagyokkal már sokat pingpongoztunk is a foci és a társas mellett. Amit pedig a kamaszok (itt napról-napra változott a létszám) igényeltek leginkább, az rengeteg és azután még több beszélgetés. Különleges élmény volt újra megmerítkezni a kamaszvilágban, amire még mi, fiatal önkéntesek is jól emlékszünk a saját életünkből. És valóban, az utca végéről is hallható zene, egymás cikizése vagy a sikítva nevetés egy-egy poénon éppen ugyanúgy része a lenkei kamaszlétnek is, mint a nagyvárosinak.

Ha kívánhatnék valamit a jövő évi táborra, az az idei gyerekek viszontlátása lenne, mert egy sincs közülük, aki ne hagyott volna nyomot bennünk. Na és persze még sok-sok önkéntest szuper kis csapatunkba, hogy legyen elég karunk pingpongozni, társasozni és ölelni. 

Újoncként a bódvalenkei gyerektáborban csak elképzeléseim voltak arról, mi vár majd rám. A valóság minden várakozásomat felülmúlta. Gondoltam, hogy egy jól működő önkéntes csapat tagjává válhatok majd. Azt azonban nem gondoltam volna, hogy korábban vadidegen emberekkel úgy fogok együtt nevetni és sírni pár nap után, mintha ezt mindig is közösen tettük volna. Sejtettem, hogy sokkol majd az igazságtalanság, hiszen ahonnan én jövök, ott sok gyerek nyaral a tengerparton vagy van menő rollerje, miközben a legtöbb lenkei gyerek családja a kútról kell, hogy hordja az ivóvizet. De az váratlanul ért, hogy hazatérve elsírom magam a fürdőszobánkban folyó meleg víztől vagy attól, hogy sokféle sajt közül választhatok az utca végén lévő boltban. Számítottam rá, hogy Bódvalenkén nyitottan fogadnak majd minket a gyerekek, de nem hittem volna, hogy ennyi csillogó, életteli szempárral találkozom majd, akiknek a gazdái messziről rohannak majd és ugranak a nyakamba, holott még a nevemet sem tudják. Sejtettem, hogy jó lesz önfeledten játszó gyerekeket látni, hiszen az mindig jó. De többször kaptam magam azon, hogy hosszú másodpercek óta bámulom, ahogy a lenkei kiskamaszok elvesznek a színes gyöngyök vagy krepp papír csíkok ragasztgatásában. És gondoltam, hogy nehéz lesz mindezt hátrahagyni, de nem hittem volna, hogy összeszorult gyomorral, sírva fogok kigurulni a faluból, lesve minden udvart, ahova még búcsúzóul beintegethetek.

Az bódvalenkei gyerektáborban való munka önkéntes, nem jár érte fizetés. Vagyis nem jár érte pénz, amiből megvásárolhatom azt a bizonyos sajtot, rollert vagy nyaralást. De jár érte valami más, ami nehezebben mérhető 21. századi, nagyvárosi mértékkel. Jár érte megbecsülés, közösség, szív és az a fontos, talán mindennél fontosabb tudás, hogy az egyenlőség még rengeteg helyen nem létezik. De ha egy szalmaszálat is hozzátettem ahhoz, hogy megvalósuljon, már megérte.

Mi maradt bennem Bódvalenkéből? Mély hála, hogy egy kicsit részt vehettem az életetekben, bódvalenkeiek és a készülődés, hogy újra mehessek.

Pető Dóra – önkéntes

Megosztás itt: facebook
Facebook

Jutalomkirándulások 2021 nyara

A július 9-11 közötti hétvége különleges hangulatban kezdődött, hiszen a jutalomkirándulásra leérkező önkéntescsapatunk, és az előtte napokban tartott tábor önkéntesei találkoztak össze egy este erejéig. Az újonnan berendezett, és élettől pezsgő Juszt Is – Házban sürögtek az önkéntesek.  Sok új csapattagot is köszönthettünk a régi tagokkal együtt, kik kicsit már fáradt, de a tábor élményeitől energiával telten osztották meg velünk tapasztalataikat, gyors ismerkedő-est kerekedett.

Szombat reggelre egy tagunkat kivéve, minden a táborban résztvevő elbúcsúzott Bódvalenkétől, így öten vágtunk neki a hétvége lebonyolításának. Csapatunkban két új, a közösségi szolgálatát nálunk töltő, lelkes gimnazista tagot is köszönthettünk, így a gyerekek számára is nagy élmény volt, hogy új emberekkel ismerkedhettek meg.

A jutalomkiránduláson résztvevő első és második osztályosokat, illetve a tornanádaskai speciális iskolába járó gyerekek két csoportra osztva, két napon vittük el, a szuper és valóban kalandokat és biztonságos játszóhelyet adó miskolctapolcai Maya Játszóparkba. A gyerekek a picit több, mint egy órás autóutat követően azonnal belevetették magukat a játékba. Minden csúszdát, akadálypályát kihasználtak, trambulinoztak, önfeledten játszottak. A játékok közben fakultatív kézműves foglalkozásokon is részt vehettek a vállalkozó kedvűek. Készséges segítők vezetésével, többen készítettek papírból felhőket, különleges pókokat, amiket a nap végén hazavihettek a gyerekek. Napközben fagyiztunk, valamint Miskolctapolcán maradva, a kellemesen fárasztó játékot követően pizzázni indultunk. A közös ebéd során felemelő volt látni a gyerekeket, mennyire jól érezték magukat, és milyen izgatottak az egész naptól. Délután négy óra után érkeztünk vissza Bódvalenkére, egy szusszanásnyi pihenő következett.

Az este szabadon telt, a kamaszok számára legideálisabb időszak a beszélgetésre mindig este alakul ki, pénteken spontán szerveződő fogócska, szombaton pedig kötetlen beszélgetéssel telt a nap hátralévő része. Míg délután a szülőkkel is volt alkalmunk beszélgetni, családokat látogatni. Vasárnap megismételtük a szombati programot, hasonlóan nagy sikert aratott a gyerekek körében a Játszópark, így biztosan felvesszük majd állandó programjaink közé ezt az állomást.

A jutalomkirándulás nekünk önkénteseknek is sok örömet hozott, látva milyen élményt okozhattunk a gyerekek számára ezzel a programmal. A gondosan bekészített uzsonnás-csomagok, üdítők, kis pénztárcába rejtett zsebpénzek, mind azt mutatták, hogy a gyerekek nagyon várták ezeket a napokat. Ez a hétvége egy programmal-teli, nyüzsgő hetet zárt a bódvalenkeiek, és az Alapítvány önkéntesei számára is.

 

Augusztus 14-én pedig  megtartottuk a második jutalomkirándulást a 3-8. osztályosoknak. A program a Maya játszópark és a miskolci kalandbarlang volt 🤩

Szerencsére mindenki kijutott a szabadulószobából méghozzá az idő lejárta előtt ⏱
A szabadulás után pár bűvésztrükkel ismerkedtek meg 💣
Volt pizza 🍕, meki 🍔🍟 és fagyi is 🍦
Innen is köszönjük a névtelen fagyi adományozónak a fagyikat ♥️
Megosztás itt: facebook
Facebook

Köszönetnyílvánítás a Rotary-nak

Nagy hálával tartozunk a Rotary Club Budapest – Akadémia asztaltársaságnak, hiszen segítségükkel egy újabb lépéssel kerültünk közelebb, ahhoz, hogy elkezdhessük használni a Juszt-is Házat. A Club ajándékozott nekünk háztartási gépeket (hűtőszekrényt, porszívót, főzőlapot és sütőt). Emellett június 26-án, 4 clubtag közreműködésével Bódvalenkére szállították az általuk adományozott gépeket, valamint az Ikeától és egyéb adományozóinktól kapott bútorokat, háztartási tárgyakat. Bódvalenkén pedig egész napos önkénteskedéssel összeszereltek 4 emeletes ágyat és rengeteg iskolapadot. Nagyon szépen köszönjük a segítséget! 😊

Beszámoló legutóbbi hétvégénkről

Hát ezt is megértük! Hatan indultunk neki a hosszú idő óta első IGAZI hétvégének, amikor végre találkozhattunk, és játszhattunk, beszélgethettünk a gyerekekkel és néhány szülővel.

Nagyon örültünk annak, hogy kapcsolatunkat nem túlságosan viselte meg a vírus. Bár csak levelezgettünk, és örömmel láttuk a leküldött kézműves feladatok eredményét, úgy tűnik őszinte örömmel öleltek át minket. Csalódottan vették tudomásul, hogy ez még nem a várva várt tábor kezdete. Sőt, a szokottnál rövidebb ez a találkozó.     

Hogy mi történt mégis? A szombati érkezés után egymást követték a korosztályra bontott csoportok. Ragyogó napsütésben, nyári melegben a kisebbek (ovisok, és alsósok) vonatoztak. Akadályverseny is volt az elsős-másodikosoknak. A következő korosztály már kvízjátékon mérte össze tudását. Nem asztal mellett papírra vetett kérdések közül választották ki a helyes megoldást a gyerekek.  A kvízt kitaláló önkéntes zseniális ötlete volt, hogy a kérdéseket követő helyesnek vélt válaszokat egy-egy önkéntes személyesítette meg, hozzá szaladt a válaszoló. A felsősök is ugyanilyen módon adtak választ a hozzájuk illő komolyabb kérdésekre. A nyertesek cukrot kaptak. Csak úgy dagadt a zsebük! Valamennyi csoport a versenyt  követően még önfeledten kergette a labdát e fiatalabb önkéntesekkel.

A koronát az egyes csoportok foglalkozására az tette fel, hogy beválthatták az év közben szerzett tanulós pontjaikat.

A kamaszokkal este találkoztunk. Ők is helytálltak a kvízjátékban, majd komoly témákra fordult a szó, de szünetként  szóban társasoztunk. Ők is készítettek nekünk kitalálós jéátékot: mindegyikük írt magáról öt jellemzőnek vélt állítást, és nekünk kellett kitalálni, melyikükre illik. Jót mulattunk. Késő este „bontottunk asztalt” abban a reményben, hogy a táborban és az őszi lejárós hétvégéken folytatjuk a beszélgetéseket.

Vasárnap reggel a bölcsis korosztály „dolgozott” a fűre terített takarókon. Rajzoltunk, kirakósoztunk, építettünk. A kicsit hűvösebb, napos délelőttön élveztük a gyerekek társaságát.   

A rövidre szabott hétvége summázataként álljon egyik önkéntesünk véleménye: „várom már a következő lemenős hétvégét, a babákkal gügyögést, kicsikkel a magunk „nyúzatását-húzatást, focilabda kergetését valamennyiükkel. A kamaszokkal pedig a komoly, de izgalmas kérdéseket feszegető beszélgetést.”

Ha netán valakinek kedve támad, bátran jelentkezzen nálunk, van még hely bőven!

Megosztás itt: facebook
Facebook

Szakmai beszámoló a 2020-as évünkről

A Juszt-is Alapítvány szakmai beszámolója a 2020-as évről

Az alábbiakban szeretnénk támogatóink számára bepillantást nyújtani a 2020-as évben végzett
tevékenységünkbe és az alapítvány éves pénzügyi helyzetébe. Ezúton is köszönjük minden
támogatónknak, hogy segítették munkánkat.

Nyári jutalomprogramok
Az elsősök és másodikosok iskolai teljesítménytől függetlenül vehettek részt A
világ legzenésebb meséje című színházi előadáson a faluban. Az előadás után a
program közös pizzázással zárult. A magasabb évfolyamokra járó általános iskolás gyerekek iskolai teljesítményhez kötve (bukásmentes bizonyítvány és legalább egy tantárgyból való javítás a félévi bizonyítványhoz képest) a nyíregyházi állatkertben vehettek részt jutalomkiránduláson.

A középiskolai ballagó diákok számára egyéni jutalomkirándulást szerveztünk. 2020-ban Krisztián és egyik barátja tölthetett el egy napot az egyik önkéntesünkkel. A program bowlingozásból, illetve fürdőzésből állt.

Nyári tábor
A járványhelyzet miatt 2020 nyarán csak egy rövidebb minitábort tudtunk tartani, mert sok önkéntesünk nem tudott részt venni a programon a pandémia miatt. A 3-4 napos minitábor alatt minden korosztály számára kínáltunk programot.

Skype tanoda
Egész évben folytattuk a skype-tanítást. Újdonság ebben az évben, hogy nem csak általánosiskolások, hanem néhány középiskolás (szakiskola) is kérte segítségünket a tanuláshoz. A tavaszi karantén alatt önkénteseink igyekeztek (kisebb-nagyobb sikerrel) messengeren támogatni a gyerekeket a tanulásban. Egész évben 10-15 önkéntes foglalkozik a skype-tanulásra igényt
tartó gyerekekkel heti szinten. 

1-2. Projekt
A 2019-ben kibővült projektünket 2020-ban is tovább tudtuk vinni. Tavasszal a karantén miatt ki kellett hagynunk egy-két hónapot, de ezt leszámítva egész évben tanult Zsuzsa és Adri az elsősökkel és a másodikosokkal. Ehhez vásároltunk egy online, játékos matematikai fejlesztő tanfolyamot a Skillo.hu korai készségfejlesztéssel foglalkozó blogról. Ezenkívül írószervásárlásra és fejlesztő játékok elkészítéséhez szükséges anyagköltségre is fordítottunk a beérkezett adományokból.

Lejárós hétvége
Önkénteseink januárban, februárban, márciusban és szeptemberben látogatták meg a gyerekeket lejárós
hétvége keretében.

Házfelújítás
2020-ban elkezdődött annak a háznak a felújítása, amelyet még 2019-ben vásároltunk, hogy az önkéntesek számára szállást
alakíthassunk ki benne. Az év során a befolyt adományokból az alábbi munkálatok költségeit fedeztük: vízbevezetés, fürdőszoba kialakítás, az elektromos hálózat bővítése, felújítása.

Állandó költségeink
Állandó költségek, amelyeket az adományokból tudunk fedezni: banki költségek, könyvelő munkadíja,
domainnév fenntartása. Középiskolásaink számára buszbérletet biztosítunk az iskolába járáshoz.

Szemüvegprojekt
Szemüvegprojektünk keretében egy kislány kapott szemüveget 2020-ban.

Helyiek anyagi támogatása
Adománnyal támogattuk azoknak a helybéli asszonyoknak a munkáját, akik az elsős-másodikos
gyerekekkel foglalkoznak az 1-2. Projekt keretében.

Önkénteseink útiköltségét és a szemüvegprojekt költségeit, a középiskolások bérleteit és a tanodaprojekt
költségeinek egy részét a VisFontis Egyesület támogatásával tudjuk fedezni, amit ezúton is köszönünk!
Köszönjük a Magyar Református Szeretetszolgálatnak, hogy a projektirodát ingyen használhattuk.



Helló Angyal! – rádióinterjú Balázs Erzsivel, Alapítványunk egyik koordinátorával

Balázs Erzsivel, Alapítványunk egyik lelkes tagjával készült interjú a Rádió Helló műsorában. A Németországban működő magyar nyelvű rádióadó, Hello Angyal című műsorában, az Alapítvány munkásságát érintő legizgalmasabb kérdésekről esik szó. A műsorból kiderül, hogyan működik Skype-tanodánk, mit érdemes tudni Bódvalenkéről, valamint milyen apróbb és nagyobb sikereket értünk el eddigi működésünk alatt. Hogyan zajlik a nyári táborunk, és milyen kapcsolatot ápolnak önkénteseink a helyi családokkal, gyerekekkel. Ezek mellett még sok érdekes kérdésről is szó esik az alábbi linken:     Ezúton is köszönjük a megtisztelő felkérést, és a felkészült fogadtatást. Hallgassátok szeretettel!

Januári hétvége

Januári hétvége

Januárban két önkéntesünk ismét ellátogatott Bódvalenkére postásként. A skype-on tanító és „lejárós” önkénteseink az elmúlt hetekben hangyaszorgalommal írták a leveleket a bódvalenkei iskolásoknak. Mindenki névre szóló levelet kapott, emellett origami kutyákat is készíthettek. Juszt-is (tanulós) pont járt azért, ha az iskolások válaszoltak a levélre és azért is, ha elkészítették az origami kutyát. Az origami kutya ötletét és előkészítését Füri Kati önkéntesünknek köszönhetjük. 

Az óvodások névre szóló képeslapot kaptak egy találós kérdéssel, nekik még színes papírt és zsírkrétát vitt a postás, a nekik tartott foglalkozást rajzolgatással igyekeztünk helyettesíteni. 

A levelek kiosztása ez alkalommal sokkal gyorsabban és jobb hangulatban ment önkénteseinknek, mivel három kamaszlány végig kísérte őket az egész falun, akik persze néhány jól megérdemelt jusztis-pontot is begyűjtöttek a segítségért cserébe. 

 

Nem gondoltuk volna, hogy ilyen sok levelet kapunk majd vissza a gyerekektől, tizenkilencen visszaküldték postásainkkal őket. Úgy tűnik, hogy jól esett nekik ez a pár sor és néhány kedves kép, önkénteseink pedig még az elkövetkezendő hetekben küldenek választ nekik postán. 

Megosztás itt: facebook
Facebook