Szeretnénk, hogy a saját telkünkön a kertet a gyerekekkel közösen használhassuk, ott tarthassunk nagyobb mozgásteret igénylő foglalkozásokat. Ehhez rövid és hosszú terveink is vannak.
Önkénteseink tavasszal rendezik az udvart, és a biztonságos lehatárolását is elkészítik, hogy a gyerekek már a nyári tábor idején használhassák a kertünket.
A félév során a gyerekek, és a Juszt-is tevékenységének megismerése mellett közösen dolgoznak ki terveket a BME Lakóépülettervezési Tanszék Szociális Lakhatás Műhely hallgatói az udvar fejlesztésére. Téri eszközöket keresnek, melyek segítik a szabadtéri foglalkozásokat, esztétikai minőségükkel fejlesztik a gyerekek, és környezetükhöz való viszonyának érzékenységét.
A kiválasztott terv(ek)et a helyiekkel közösen szervezett nyári építőtáborban megépítjük!
A 2023-as év szakmai beszámolójában a tavalyi év tevékenységeit, programját, és pénzügyi helyzetét foglaljuk össze, szokás szerint. Mindenekelőtt nagyon köszönjük a segítséget a támogatóinknak ebben az évben is, nélkülük, nélkületek nem tudtunk volna ennyi mindent adni a lenkei gyerekeknek!
Juszt-is-ház munkálatok
Már az első lejárós hétvégén a házat kellett javítgatnunk: a hétvégi program előkészítése mellett két önkéntesünk a padló javítását is magára vállalta. Bár a ház toldozása-foldozása februárban is folytatódott, – bátran írhatjuk, hogy szerencsére – nem ez volt a legnagyobb munka, amit a ház körül végeztünk el.
Áprilisban beindítottuk a kertszépítő-kampányunkat, mert a kertünk igen veszélyes volt, nem volt kerítésünk, és a sufnink is omladozott.
Pedig a terveink között szerepelt, hogy a saját kertünkben nagyobb mozgásteret igénylő foglalkozásokat tarthassunk. Nagy szerencsénkre a „Lakó BME”-vel sikerült egy együttműködést kialakítani, így a BME oktatói és építészhallgatói a házunk fejlesztésén tudtak dolgozni. A félév során a BME Lakóépülettervezési Tanszék Szociális Lakhatás Műhely hallgatói a gyerekek, és a Juszt-is tevékenységének megismerése mellett közösen dolgozták ki a terveket az udvar fejlesztésére. Téri eszközöket kerestek, melyek segítik a szabadtéri foglalkozásokat, esztétikai minőségükkel fejlesztik a gyerekek, és környezetükhöz való viszonyának érzékenységét. A nyárra ezért építőtábort terveztünk, hogy a helyiekkel közösen megépíthessük a kiválasztott terveket. Ehhez viszont támogatókat kellett szereznünk, akik az építőanyagot tudják finanszírozni, és önkénteseket is toboroznunk kellett, hogy a tervből és az építőanyagokból megvalósulhasson a kertünkben a régóta áhított közösségi tér.
A kampányunkban nagyban segített, hogy májusban a Forbes interjút készített velünk. Minden számukban megjelenik egy interjú egy szervezettel, akiknek biztosítanak egy felületet arra, hogy még többen megismerjék őket. A júniusi szám 65.oldalán aztán meg is jelent a velünk készült interjú, aminek nagyon örültünk, és amellett, hogy nagyon büszkék is voltunk arra, hogy megjelenhettünk, a legjobbkor jött ahhoz, hogy az eddigi legnagyobb vállalásunkat véghez tudjuk vinni.
Legelőször a kerítés-álmunk vált valóra: már június első hétvégéjén le tudtunk keríteni egy nyári táboroztatásra alkalmas részt az udvarunkban. Ehhez kaptunk adományba kerítés alapanyagot az Árvai – Kerítés Kerítésrendszerektől és felületkezelő lazúrt a Remmers Magyarországtól. A bergep.hu támogatása által talajfúró gépet is használhattunk. Így néhány önkéntesünk a helyiek segítségével megépítette a kerítést és két szekérnyi hulladékot is eltakarítottunk a területről.
A nyári tábor után, augusztusban tovább folytatódott a kampányunk. Hogy egyszerűbben lehessen adományozni bankkártyával, időközben Barion felületet is nyitottunk, így már nem volt akadálya annak, hogy akár egy padlóburkolatnak használt tégla, egy tetőléc, egy mázsányi homok, vagy egy önkéntesekkel teli kocsi benzinköltségével bárki hozzájárulhasson a közösségi foglalkoztató felépüléséhez. Úgy terveztük, hogy egy építőtábort szervezünk, amikor közös erővel megépülhet az álomházunk, de ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, még sok építőanyagra és segítő kézre volt szükségünk.
Időközben elkészültek a látványtervek, így egy lépéssel már közelebb kerültünk a célhoz.
Augusztus elején az Építészfórumban is megjelent egy cikk a projektünkről, ennek köszönhetően már a HAN (Humanitarian Architects Network)-on keresztül is fogadhattunk adományokat. (Szabadtéri foglalkoztató épül hátrányos helyzetű gyermekeknek Bódvalenkén, adományokat várnak (epiteszforum.hu) ) Erre nagy szükségünk is volt, mert a hónap végére tervezett építőtábor előre látható költségeihez még 800 ezer forint hiányzott. A tábor előtti hetekben a kampányunk a tetőfokára hágott, hogy maradéktalanul meg tudjuk valósítani a kitűzött célt. Lassan, apródonként viszont eljutottunk oda, hogy bele tudtunk vágni az eddigi legnagyobb vállalásunkba, bár még a teljes összeg nem állt a rendelkezésünkre, így az építőtábor alatt is folyamatosan kampányoltunk, hogy a hiányzó összeget pótolni tudjuk.
Aztán augusztus 21-én végre elkezdődhetett az építőtábor, ami mindjárt egy újabb megoldandó problémával indult, ugyanis lerobbant a teherautó, ami a 9 tonnányi, adományba kapott cserepet vitte volna Bódvalenkére. Szerencsére másnapra találtunk is fuvart, de újabb segítségkérés következett, mert sok kézre volt szükségünk, akik fel tudják pakolni a cserepeket a teherautóra. Amikor ezzel is megvoltunk, végre a bódvalenkei történésekre koncentrálhattunk. Augusztus 23-áig minden nap szinte végig az előkészítő munkálatokról szólt, hiszen elő kellett készíteni a léceket a bevetésre, sőt, bakokat is készítettünk a munkához. Nem is volt kevés léc, 138 darabot kellett méretre vágni, lecsiszolni, és az időjárás elleni védelem céljából felületkezelni. Ehhez a Renners Magyarországtól nagyon kedvező áron beszerzett lazúrokat használtuk, hogy a gyerekek számára is biztonságos legyen az alapanyag. Természetesen munkavédelmi oktatást is kaptunk, hogy minél biztonságosabban hajthassuk végre az építkezést. Másnap, 24-én reggel megérkezett a cserép, amit 15 óra munkával pakoltak fel, majd le az önkénteseink. Továbbhaladtunk a szerkezeti elemek, majd a lécezés méretre szabásával és felületkezelésével, sőt, az alapkiásás is megtörtént.
Aztán a rá következő napon is: csiszolás, csiszolás, csiszolás…végtelennek tűnő monoton munka, de jó társaságban, vidám hangulatban telt. A legtöbb időnket ez a munkafolyamat emésztette fel, de nem csüggedtünk.
Főleg, hogy a Lako BME két vezető oktatója, Dankó Zsófia és Sugár Péter is lejött segíteni!
Emellett a beton kötését se vártuk tétlenül, már összeállítottuk a szerkezeti elemeket is,
délután pedig részt vettünk a Bódvalenke túrán, ahol megtekinthettük a híres freskókat és a falu látnivalóit, és ahol természetesen falubeli gyerekek is végigkísértek és szórakoztattak minket.
Augusztus 26-án, az utolsó napon mindent be kellett vetnünk, hogy összeálljon a kép: végre összeillesztettük a megálmodott szerkezetet. Elkészültek az utolsó csiszolások és kenések, miközben a helyiek is besegítettek, rohamtempóban szórtuk fel a cserepeket a vázra. Az önkéntes csapat az utolsó energiáit használva, csodás összhangban rakta össze a raklapokat, amelyeket a Sebestyén Woodnak köszönhettünk. Az IDH csapatból is nagy segítségünkre volt: Tifo, azaz Nagy Tibor, aki az ottani építkezéseket koordinálja, nekünk is megmentette a véghajrát, elkészülhetett végre a nagy mű, bár még szeptember legelejére, az első lejárós hétvégére maradtak az utolsó simítások
Végül szeptember 9-én avathattuk fel az új közösségi terünket. A Lakó BME hallgatóinak szakmai útmutatásával és a gyerekek ügyes keze által életre keltettük egyik belépő rituálénkat is, amiből szerintünk gyönyörű kavicsos alkotások születtek.
Az építőtáborról, és az avató hétvégéről részletesebben itt is olvashatsz:
A tábor július 2-án kezdődött, és július 8-áig tartott, és témája az erdők, esőerdők, majd a vízi élőhelyek (tengerek, tavak, óceánok), vulkánok, a földrészek voltak. Természetesen nem maradhattak el az örök kedvencek: a focizás, a gyöngyfűzés, a társasozás sem. Emellett új játékok is előkerültek a foglalkozásokon, többek közt kőkaktuszok és papírkígyók is készültek a Juszt-is kertben.
A tábor végére meghívtuk a gyerekek családjait és egy csodás hangulatú táborzáró keretében a gyerekek által készített papírvulkánok kitörését is megtekintettük.
A közös játékok, játékos feladatok rengeteg vicces és szórakoztató pillanatot okoztak a gyerekeknek és nekünk is.
Jutalomkirándulás
A jutalom kirándulások augusztusban zajlottak, az első és másodikosok szokásosan a miskolctapolcai Maya-játszóparkban töltöttek egy csodás napot, és a kimerítő játszás mellé társult még egy fincsi ebéd és hűsítő fagyizás is. A felsőbb évesekkel, mivel rossz idő volt, moziztunk és „mekiztünk” egy jót. A jutalomkirándulásról bővebben itt írtunk: Jutalomkirándulás 2023 – Juszt-is teszünk! (jusztis.com)
Hétvégék
Idén minden hónapban el tudtunk menni Bódvalenkére. A hétvégék többségében a óvodától felfelé a Juszt-is házba jönnek tematikus foglalkozásokra a gyerekek, a babáknál mi járunk házhoz játszani. Néhány hétvége azonban házhozjárós volt, amikor a nagyobbakhoz is házhoz mentünk. Ez azért is volt fontos, hogy legyen terepe annak is, hogy a családokkal tudjuk ápolni a kapcsolatot.
Skype-tanoda
Idén jól működött az online tanodánk, ugyanis sokkal kevesebb volt a hiányzás, mint eddig. A tanodában továbbra is másodiktól felfele tanulnak azok a gyerekek, akik szeretnének ebben a munkában részt venni. Az órákat önkéntesek tartják táv-oktatásban, azonban ilyenkor is ott van egy helybeli asszony, akihez mennek a gyerekek és aki kezeli a számítógépet, segít nekik ott helyben.
NapKÖZi
A Skype-tanoda mellett az elsősöknek és másodikosoknak helyben oktatás is folytatódott. 2022-től ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk segíteni a két ottani tanító munkáját és figyelemmel tudjuk kísérni az órákat, minden alkalmat felveszünk a Zoommal, így vissza tudjuk nézni és ellenőrizni a tanulás folyamatát. Adományok finanszírozzák a Zoom előfizetést és a szükséges alapanyagokat.
A tananyagot mi állítjuk össze, és küldjük nekik havonta. A tematikában rengeteg féle feladat és játék van, köztük képességfejlesztő és mozgásos játékok, amelyek segítik a számolásban, olvasásban, nagy-és finommozgásban, általános tájékozódásban való fejlődésüket. Idei újdonság, hogy egy újabb helyi asszony is csatlakozott a csapathoz, így már három korosztályban, három csoportban is folyik a napKÖZis projekt, így az elsős és a másodikos csoport mellett egy iskolaelőkészítő csoportunk is van.
Mikulás
Az eső és hideg ellenére még szombaton is járt a Juszt-is Mikulása Bódvalenkén. A gyerekek énekkel és verssel fogadták őt, és krampusz segédeit is.
Farsang
A kicsik maszkokat készítettek és akadálypályán mentek végig, míg a nagyon a Busójárás hagyományával megismerkedve busó maszk készítőkké avanzsálódtak.
Húsvét
Nyuszikat festettünk, ragasztottunk, majd kertet is építettünk nekik. A Visfontis-nak hála még egy kis nyuszi csokit is kaptak a gyerekek.
Bérlet
Az alapítvány továbbra is átvállalja buszbérlet árát az iskolalátogatási igazolást hozó középiskolásoktól, így ösztönözve a fiatalokat, hogy ne hagyják ki a sulit. Bár az országbérlet bevezetésével sokkal egyszerűbben és olcsóbban lehet utazni, így sokan már nem élnek ezzel a lehetőséggel.
Extrák
Egy kicsit az alapítványról is… 2023-ban is bekerültünk az Edison100 százas listájára.
Pár önkéntesünk volt még a nyáron az Egy Sima Egy Fordított- Egyesület az inklúzióért szervezésében egy Sixbricks workshopon, az ott szerzett tudást pedig kamatozódott, és a gyerekek nagyon élvezték a csapat feladatokat.
Júniusban a Forbes magazinban cikk jelent meg rólunk.
Beruházás ajtórács 296 ez az eszközök között van a beszámolóban, a 433 eFt értékcsökkenés viszont nem szerepel ebben a táblázatban, a beszámolóban igen.
Beruházás átemelőszivattyú 217 ez az eszközök között van a beszámolóban, a 433 eFt értékcsökkenés viszont nem szerepel ebben a táblázatban, a beszámolóban igen.
Ingatlanok terasz 1559 ez az eszközök között van a beszámolóban, a 433 eFt értékcsökkenés viszont nem szerepel ebben a táblázatban, a beszámolóban igen.
A hivatalos beszámolótól ez az elszámolás eltér, mert a beszámolóban a házfelújítás és eszközbeszerzés nem a kiadások között szerepel, hanem az eszközök között, és csak a ház és az eszközök tárgyévi értékcsökkenése jelenik meg a kiadások között. Úgy gondoljuk, kimutatásunk így jobban tükrözi pénzügyi helyzetünket.
A tetőhosszabbítást tervező és megépítő építész diákok (Brjeska Laura, Polyák Júlia, Prőhle Borbála) egy kreatív kézműves feladattal is készültek a gyerekeknek: velük festettük színesre a megérkező-köszönő rituálénk szimbólumait a bejárat mellé süllyesztett betonkorongokba.
„Az alapítványi foglalkozások menetéből fontosnak tartottuk kiemelni a megérkezést. A hétvégéken működő foglalkozások rituálé-szerűen az üdvözléssel, köszönéssel kezdődnek, ahol a gyerekek választhatnak, aznap éppen hogyan szeretnének köszönni. Ez lehet: Integetés, Éneklés, Tánc vagy Ölelés. Ezt az elemet a földön elhelyezett, betonba nyomkodott kavicsokkal hozzuk ki a kültérbe. Ehhez kapcsolódik egy másik fontos szempont, a közösséggel és a gyerekekkel való közös építés lehetősége, ezért a könnyű megvalósítás megjelenik a kavicsok betonba nyomkodásában és a lamellázás anyagában, egyszerű szerkezetében is.”
Pénteken még gyorsan utolsókat simítottunk a kerítéskapun, az építészlányok pedig délutáni egyetemi órájukról egyenest jöttek Bódvalenkére, hogy egy éjszakai műszakban még előkészítsék a terepet másnapra: kiástak 4 kör alakú formát és kb. 30 cm mélyen kibetonozták, megalapozva a vékony fedőréteget amibe a kavicsokat nyomkodják majd.
Szombat reggeltől a gyerekek a szokásos módon, korosztályonkénti csoportokban és beosztásban érkeztek a foglalkozásokra, melyek végére hagytuk a legizgibb részt: a kavicsokat szabadon választott színűre festették, majd saját kezükkel nyomkodták az éppen megkötő friss betonba.
Mind az önkéntesek, mind a gyerekek örültek az új, nagy fedett de szabad térnek: a padnál ülve kézműveskedtünk, miközben még 2 helyen, de mégis naptól védve tudtunk társas-mozgásos játékokat játszani, és persze a legaktívabbakkal kint a füvön focizni.
Fontosnak tartjuk, hogy bevonjuk őket a tér kialakításába, így fogják magukénak érezni és szívesen jönni hozzánk.
Tervezzük a további közös alakítást, hamarosan friss hírekkel jelentkezünk 😉
Régi álmunk volt, hogy a nyári foglalkozásokat saját kertünkben tarthassuk, és arra gondoltunk, hogy a Jusztis-ház udvarának fejlesztésébe bevonhatnánk építészetet tanuló egyetemistákat.
A BME Lakóépülettervezési Tanszékén van olyan szabadon választható tantárgy, amely keretében a félév során készült terveket egy építőtáborban a diákok (egyetemi hallgatók) meg is építik.
A 2023 tavaszi félévben a Környezetépítés – Installáció tantárgy hallgatói kapták a feladatot, hogy téri eszközöket keressenk, melyek segítik Juszt-is Házban a szabadtéri foglalkozásokat, esztétikai minőségükkel fejlesztik a gyerekek és környezetükhöz való viszonyának érzékenységét.
Négy tervezőcsapat alakult a feladatra, mindegyikük lejött Bódvalenkére megszemlélni a helyszínt és körbejárni a falut. Két csapat egy-egy Juszt-is lejárós hétvégén is részt vett, hogy személyesen megtapasztalják tevékenységünket. A tantárgy oktatói: Dankó Zsófia, Sugár Péter, Péteri Zsolt, Kiss Gergely
A Juszt-is önkénteseit is bevontuk a tervezésbe: levelezőlistánkon kikértük véleményüket az aktuális tervfázisokról, és Szil Péter személyesen is részt vett az egyetemi konzultációkon, hogy közvetítetse az alapítvány sokéves tapasztalaira alapuló elvárásokat a tér használatával kapcsolatban.
A szemeszter végén az oktatók és a Juszt-is közös döntésével kiválasztottuk azt a két tervet ami az építőtáborban megépüljön.
Ezután nyáron sem pihenhettünk: kiderült, hogy a tetőhosszabbításta a területileg illetékes építésügyi hatóságnál engedélyeztetni kell, ezért az ehhez szükséges tervrajzokat Kiss Gergely és Péteri Zsolt építészek, a hallgatók bevonásával készítették el. Mindeközben intenzív adománygyüjtő kampányba is kezdtünk, hogy legyen anyagi forrásunk a megépítésre.
Első terepszemleA gyerekek játékos bevonása a tervezésbe
A KÁ tervezőcsapat (Jusztin Fanni, Módly Emőke, Sándor Nóra, Szeg Réka) koncepciója (a tervek innen letölthetők):
Tervünkben a felénk megfogalmazott különböző igényeket egy egységként próbáltuk kezelni, ezzel harmonikus, olvasható, koherens tereket alakítva a telken belül. A gyermekekkel való foglalkozások alatt megismert rutinok, szokások fontos koncepció formáló erők voltak. A normaváltás, a mindennapokból való kiszakadás helyszíne a Juszt-is ház és most már a kertje is. Az építészet eszközeivel igyekeztük támogatni, hatékonyabbá tenni az önkéntesek és gyermekek munkáját. A ház megkülönböztetése, a megérkezés, a kertbe vezető út és az ott végzett feladatok, kézműves foglalkozások, játékok mind egy – a kertet összefogó – gesztussal fogalmazódott meg. Egy olyan útvonallá állt össze, mely különböző jelekkel, hol falfestés, hol kerítés vagy egy bútor segíti a kert megismerését és használatát. A tető meghosszabbításával kialakult fedett nyitott tér alá olyan bútorokat terveztünk, melyek különböző minőségű, adottságú tereteket biztosítanak az eltérő létszámú, típusú foglalkozásokhoz. Kevés eszközzel, azokat kihasználva és a működést, funkciót megvizsgálva igyekeztük a helyet gazdagítani.
A „KÁ” tervezőcsapat látványterve
A Lenke udvar tervezőcsapat (Brjeska Laura, Polyák Júlia, Prőhle Borbála) koncepciója (a tervek innen letölthetők):
A fő elképzelés egy átmeneti tér kialakítása volt, amely esős időben is használható teret ad a foglalkozásoknak, jellegében pedig tartósnak, de leginkább biztonságosnak kellett lennie. A tervezés során figyelembe vettük mindezen tényezőket, illetve erősen alapoztunk a saját helyszínlátogatási élményeinkre, megfigyeléseinkre is.
A telek három fő részre osztható: a ház – beltér, az átmeneti tér – fedett kültér, és szabadtér. Ez egy átmenetet formál az utcafront és a tervezési terület végén található láp között, korlátozottól szabadig. A terv fő eleme az átmeneti tér, amely az istállóépület után a többi helyiséggel közös tengelyre fűződik fel. Ezt a szabad, érintetlen kert foglalja körbe, ami a foci és kültéri játékok színtere.
Az itt élő hátrányos helyzetű gyerekek figyelmi ideje az általánossághoz képest is rövidebb, amit az ottlétünk alatt is tapasztaltunk. Ebből adódóan fontosnak tartottunk a tervben olyan kültéri foglalkoztatót létrehozni, amely a figyelmüket befelé fordítja, a körülöttük párhuzamosan folyó kerti focizástól, zsibongástól vizuálisan és térben is elkülönülve. A lamellák körbevezetése egy belső intimebb teret alakít ki, de áttörtsége miatt nem érződik zárt térnek.
Első lépésként a júniusi lejárós hétvégén a Juszt-is önkénteseivel és Kutyusékkal rendeztük a kertet: eltakarítottuk a lomokat, lebontottuk a régi budit és tárolót valamint új kerítést építettunk. Ezután az ól tetőjét kellett újraépíteni, és a tervek szerint meghosszabbítani. Ehhez az építőtáborban a helyi ácsokat bíztunk meg, akikkel már a főépületünk tetőjének megújításánál is dolgoztunk együtt.
A Lenke udvar tervezőcsapat látványterve
Az Építőtábor
A tábor:
A több hónapos megelőző előkészítési és szervezési munka után végre elkezdődhetett az építőtábor, mely Augusztus 21-27 között tartott. Összesen 31-en vettünk részt: főleg egyetemisták jöttek építkezni, de Juszt-is önkéntesek és a tantárgy oktatói is lejöttek.
A Juszt-is ház hálószobája csurig megtelt, a csapat másik része pedig a kertben sátrazott. Soha nem voltunk még itt ennyien, komoly szervezést igényelt a tábor hatékony működtetése. Kétautónyi élelmiszert előre bevásároltunk, és egy óriási 40 literes bográcsban tábortűznél főztünk minden este, ami a másnapi ebédre is elegendő volt.
Napközben kimerítően dolgoztunk, de fontosnak tartottuk, hogy a közösség dinamikája is jól alakuljon: az esti tábortűznél való szabad beszélgetés után tartottunk koordinált beszélgető-kört is, ahol mindenki elmondhatta a csoportnak aznapi élményeit, érzéseit vagy problémáit. Ilyet Juszt-is hétvégéken és táborokban is tartunk, de az építőtáborban is nagyon hasznos volt: összekovácsolják a társaságot és rendezik az esetleges konfliktushelyzeteket.
A munkálatok:
A tető alapszerkezetét helyi ácsok építették, ezzel párhuzamosan a többi feladat ránk várt: a tartószerkezetek felületkezelése, a térelhatároló lamellák hátszerkezetének elkészítése, és minden egyes léc, deszka, gerenda lecsiszolása valamint időjárásálló lazúrral való lekenése. Építettünk kertkaput, helyeztünk be extra-gerendát, kiegészítettük a tartószerkezetekett, terepet rendeztünk, mértünk, szerkesztettünk, fúrtunk, vágtunk, daraboltunk, csavaroztunk és csizoltunk, csiszoltunk, csiszoltunk…
Mindeközben egyik nap azt a 9 tonnányi cserepet is le kellett pakolni a kamionról, melyet egy kedves budapesti adományozónktól kaptunk. Ehhez Szendőről is csatlkozott hozzánk néhány segítő kéz.
Igyekeztünk a helyieket is bevonni a munkálatokba: gyerekeket a balesetveszély miatt nem lehetett, de kamasz srácok néhány feladatban részt vettek, és állandó felnőtt segítő emberünk, Kutyus is beszállt néhány folyamatba lelkes inasaival. Jótanácsaikra figyeltünk, és többmindent még építkezés közben is úgy alakítottunk, hogy a bódvalenkeiek is megfelelőnek találják: fontos volt számunkra, hogy magukénak érezzék, szeressék az új építményt.
A hét végére éreztük, hogy szorít az idő, és mindenképp kész szerettünk volna lenni: minden erőnket megfeszítve, néhányan éjszakai műszakban is hajráztunk: és sikerült! Vasárnapra elkészült a tető alatti tér, a lamellák érzékenyen határolták azt, és a raklapok alkotta ülőfelületek otthonossá tették: mindannyiunknak nagy öröm volt látni, hogy amit elképzeltünk, ott áll előttünk: több konszenzusos döntést meg kellett hoznunk a projekt során, de a végeredmény szép és mindenkinek elfogadható lett, a Juszt-is számára pedig kifejezetten hasznos is.
A Lenke udvar tervezőcsapat beszámolója:
A Jusztisos hétvégén való részvétel után egyértelművé vált számunkra, hogy egy olyan teret szeretnénk Bódvalenkén létrehozni, ami egyaránt segíti a gyerekek koncentrációját a kültéri foglalkozásokon, és segíti az önkéntesek munkáját is. Célunk volt, hogy a gyerekekkel együtt teremtsünk a Jusztis ház udvarán egy olyan teret, ahol ők biztonságban lehetnek és átélhetnek egy olyan atmoszférát/ téri élményt, ami a környezetükben ritkán adatik meg.
Mindhármunk első megépülő projektje a Lenke udvar, aminek a tervezési és kivitelezési folyamatában rengeteget tapasztalhattunk és tanulhattunk. Kilépni az egyetem falai közül, ráadásul egy halmozottan hátrányos helyzetű falu életébe belecsöppeni nem volt könnyű feladat. Legalább annyit tanultunk magunkról és másokról, mint az építészetről. Az alapítvánnyal a félév során folyamatosan egyeztettünk. A terv az utolsó pillanatokig csiszolódott. Sokszor kihívást jelentett a megbízó igényeit a saját elképzeléseinkkel összeolvasztani, de a kész udvart nézve úgy érezzük, hogy mindenki vágya és igénye teljesült. A puzzle darabok összeálltak a lehető legjobb formában. Az érzés, amikor a félévig csak a képzeletünkben létező teret az év első jusztisos hétvégéjén működni láttuk és együtt örülhettünk a gyerekekkel és az önkéntesekkel, felemelő volt.
A KÁ tervezőcsapat (Jusztin Fanni, Módly Emőke, Sándor Nóra, Szeg Réka) beszámolója:
EGY KÜLÖNLEGES TERVEZÉSI FELADAT az egyetemen ritkán találkozunk olyan tervezési programmal, ahol alkalmunk nyílik megismerni a „megrendelőt”, így leggyakrabban saját, szubjektív gondolatunk, érzéseink alapján döntünk. Az alkotás főszereplői mi vagyunk. Itt ez másképp történt. EGY MEGHATÁROZÓ TAPASZTALÁS leutaztunk a borsodi kis faluba, ahol szembejött velünk a valóság. Megismerhettük a lakókat, a gyerekeket és a Juszt-is alapítvány önkénteseit. Megéreztük a feladat súlyát, kipukkadt a körülöttünk lévő buborék, láttatva, kik is a főszereplők. EGY TANULÁSI FOLYAMAT csapatban dolgozni mindig rejt magában kihívásokat, de olyan ötleteket is, melyek egy ilyen inspiráló közeg nélkül nem lennének. Alkalmazkodni a különböző körülménykehez, rugalmasan kezelni a felmerülő változásokat. Mind olyan, mely az íróasztal magányában ritkán észlelhető. Élmény volt felállni az asztal mellől, és megismerni embereket, feladatokat, élethelyzeteket, egy új helyet. BÓDVALENKÉT.
Képek az elkészült térről:
Fotók: Kiss Gergely
Folytatás:
Fontosnak tartják az építészek az eddig megvalósultak figyelemmel követését, és alakítását: A szeptemberi lejáros hétvégén a gyerekek bevonásával készült üdvözlő betonelemkről egy következő posztban írunk.
Vannak projektrészek (például a bontott-tégla padlóburkolat) amik még nem fértek bele az idei költségvetésbe, és vannak további terveink is: az ól épületét szeretnénk egy jövő évi építőtábor keretében használhatóvá tenni.
Köszönjük mindazoknak a magánszemélyeknek és cégeknek, akik segítették és támogatták, hogy mindez létrejöhessen!
A lejtős telek aljából augusztus 15.-én felhordták az utcaszintre: Bálint Szendrey, Barnabás Karakas, Botond Karakas, Lantos Balázs, Szil Péter, Dyane Van der Weyden, Polyák Júlia, Péteri Zsolt
Az utcaszinti beállóból augusztus 23.-án felpakolták a kamionra: Péteri Tamás, Tóth Gábor, Pintér Ádám, Szabó Ádám, Sebők Szilvia, Sallay Dániel, Felcsuti László, Felcsuti Anna, Pusztai Örs
A bódvalenkei lepakolásban részt vettek Horváth Gyula, Misley Ádám, Horváth Krisztián – a Sion Szava Gyülekezet Szendrőtől, és a Frankó költöztetés sofőrje is, aki szintén beállt a csatárláncba: Buda Bence
Hónapok tervezgetése után augusztus 4-én elindultunk Bódvalenkére összeszedni a gyerekeket és elvinni őket jutalomkirándulásra. Szombaton a nagyokkal Lillafüredre mentünk volna a Sport és kalandparkba, de az eső keresztbe vágta a terveinket. Így utunk kicsit később indulva Miskolcra vitt, ahol kiscsoportokban kerestünk játszótereket, mozgólépcsőket, sőt volt aki a Szinva patak fürdőzési lehetőségeit fedezte fel. Ezen élmények megszerzése után a McDonalds-ban tömtük tele a hasunkat. A napot popcorn mellett egy film kíséretében zártuk.
Vasárnap megint esővel indult a nap, de ez nem tántorított el bennünket, mert az évek óta bejáratott és szeretett Maya parkban végre kipróbálhattuk a benti részt is. Csodálatos volt. A gyerekek alig akartak eljönni! Még egyszer köszönjük szépen a Maya park dolgozóinak a kedvességüket és a kis ajándék füzetet, mellyel meglepték a gyerekeket. Az eső ellenére a gyerekek nagy örömmel elnyaltak egy jégkrémet, majd elindultunk a McDonalds-ba ebédelni. Teli hassal szálltunk fel a vonatra és mentünk vissza Bódvalenkére. Sajnos sok gyerek nem jött el, gyaníthatóan az eső (és a hajnali indulás) eltántorította a szülőket.
Jövő augusztusban újra megpróbáljuk a Lillafüredi Sport és kalandparkot meglátogatni, ezúton is kérünk mindenkit, hogy kezdjen el szorítani, hogy jövőre el is jussunk oda! :))
Kicsit későn, de végre elkészült a 2022-es évünk szakmai beszámolója, melyben az elmúlt évben végzett tevékenységeinket, programjainkat és az alapítvány pénzügyi helyzetét lehet összefoglalva áttekinteni. Idén is nagyon köszönjük minden támogatónknak a sok segítséget!
Technikai eszközök cseréje:
A naptári évet azzal kezdtük, hogy az előző évben, adventi kampány során befolyt összegből (és tárgyi adományokból) új technika eszközöket biztosítottunk a napközinek és az online tanodának.
Juszt-is-ház munkálatok
Az alapítványi ház a faluban sajnos régóta ázott, elég rossz állapotban volt, muszáj volt kezdeni vele valamit, ideje volt egy felújításnak. Ehhez kapcsolódóan volt Facebookon az “Ázik a ház teteje” dal éneklése kampányunk, mellyel sikerült is valamennyi pénzt szereznünk a felújításokra, melyek júniusban lezajlottak. Ezt egy sikeres kampánynak könyveljük el:)) A tető mellett a konyhát is berendeztük, gépesítettük. Ezek még a nyári tábor előtt elkészültek.
Nyári tábor
A tábor témája tavaly a földrészek voltak, melynek kölünböző figurái amiket mi önkéntesek készítettünk közösen, rengeteg vicces és szórakoztató pillanatot okoztak a gyerekeknek és nekünk is. A táborról részletesebben már írtunk egy korábbi beszámolót.
Jutalomkirándulás
A jutalom kirándulások augusztusban zajlottak, az első és másodikosok szokásosan a Miskolctapolcai Maya-játszóparkban töltöttek egy csodás napot és a kimerítő játszás mellé társul még egy fincsi ebéd és hűsítő fagyizás is. A felsőbb évesek az Egri várat látogatták meg, ahol izgalmas várjátékokat láttak és még egy kis városnézés is belefért a napba.
Hétvégék
Idén minden hónapban tudtunk menni Bódvalenkére. A hétvégék többségében a óvodától felfele a Juszt-is házba jönnek tematikus foglalkozásokra a gyerek, a babák mi járunk házhoz játszani. Néhány hétvége, azonban házhozjárós volt, amikor a nagyobbakhoz is házhoz mentünk. Ez azért is volt fontos, hogy legyen terepe annak is, hogy a családokkal tudjuk ápolni a kapcsolatot.
Skype-tanoda
Idén jól működött az online tanodánk, ugyanis sokkal kevesebb volt a hiányzás, mint eddig. A tanodában továbbra is másodiktól felfele tanulnak azok a gyerekek, akik szeretnének ebben a munkában részt venni. Az órákat önkéntesek tartják táv-oktatásban, azonban ilyenkor is ott van egy helybeli asszony, akihez mennek a gyerekek és aki kezeli a számítógépet, segít nekik ott helyben.
NapKÖZis
A Skype-tanoda mellett az elsősöknek és másodikosoknak helyben oktatás is folytatódott. 2022-től ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk segíteni a két ottani tanító munkáját és figyelemmel tudjuk kísérni az órákat, minden alkalmat felveszunk a Zoommal, így vissza tudjuk nézni és ellenőrizni a tanulás folyamatát. Adományok finanszírozzák a Zoom előfizetést és a szükséges alapanyagokat.
A tananyagot mi állítjuk össze és küldjük nekik havonta. A tematikában rengeteg féle feladat és játék van, köztük képességfejlesztő es mozgásos játékok amely segítik a számolás, olvasás, nagy-és finommozgás, általános tájékozódásban való fejlődésüket.
Márton-nap
A Napközi keretében a két helyi tanító Márton napot is tartott a gyerekeknek: ettek zsíros kenyeret és márton-napi lámpást készítettek együtt.
Mikulás
2022-ben is kaptak Mikuláscsomagokat, azok a gyerekek akik lelkesen részt vettek a programokon év közben. Helyi krampuszok segítettek az ajándékok kiosztásában.
Családi fotók karácsonyra
A tanodába járó családokat megleptük karácsonyra egy-egy bekeretezett családi képpel karácsonyi ajándék gyanánt.
Bérlet
Az alapítvány továbbra is átvállalja buszbérlet árát az iskolalátogatási igazolást hozó középiskolásoktól, így ösztönözve a fiatalokat, hogy ne hagyják ki a sulit.
Extrák
Egy kicsit az alapítványról is… 2022-ben is bekerültünk az Edison100 százas listájára és a Tanoda+ keretében részt vettünk egy szakmai fórumon az Indahouse szervezésében.
Költségvetés:
Megnevezés Összeg E Ft
Bevételek
Támogatás cégektől 3074
SZJA 1% 191
Támogatás magánszemélyektől 1362
Összes bevétel4627
Kiadások
Notebook, projektor 260 (ez az eszközök között van a beszámolóban, a 345 eFt értékcsökkenés viszont nem szerepel ebben a táblázatban, a beszámolóban igen.)
Bútorok 476 (ez az eszközök között van a beszámolóban, a 345 eFt értékcsökkenés viszont nem szerepel ebben a táblázatban, a beszámolóban igen.)
Házfelújítás 812 (ez az eszközök között van a beszámolóban, a 345 eFt értékcsökkenés viszont nem szerepel ebben a táblázatban, a beszámolóban igen.)
Nagy örömmel jelentjük, hogy ebben a tanévben, fennállásunk során először, pályázatot nyertünk. Szuper, hogy belevágtunk, hiszen az e.on jóvoltából 200.000 Ft-ot költhettünk a nyári tábor és hétvégék szebbé-jobbá tételére.A támogatás mintegy feléből vásároltunk egy projektort, amit munkába is állítottunk a nyári táborban és a gyerekekkel együtt, tátott szájjal néztük Horváth Mária csodás cigány teremtéstörténetét. Olyan jól sikerült sáfárkodnunk az elnyert összeggel, hogy sok minden másra is jutott még.Volt lehetőségünk sport eszközöket vásárolni, melyből tanulós pontot beváltva vihettek haza a gyerekek, illetve a táborban közösen játszhattunk velük.Vásároltunk ezen kívül gyöngyöket, amikből afrikai ékszereket fűztünk a gyerekekkel és ami minden kétséget kizáróan a tábor egyik sikerprogramja volt. De jutott színes temperára, kézműveskedős papírtányérra és még pár szép dinnyére is, ami szintén nagggyon népszerű volt a gyerekek körében. Reméljük, a szép színes nyakláncokat, karkötőket még őrzitek, kedves lenkeiek, a projektor még biztosan sok élményt fog szerezni mindannyiunknak.
Facebook
A 2022-es nyári táborba a vihar közepette indultunk Budapestről megijedve, hogy túl kevesen leszünk önkéntesek, de mire odaértünk elállt az eső és a tábor végére nem csak a nap sütött ki, de egy nagyon összekovácsolódott csapatként tértünk haza. Reméljük a gyerekeknek is éppoly jól telt ez a pár nap. :))
Egy dologban biztosak vagyunk: a „Lovacskázás” hatalmas sikert aratott és minden reggel izgatottan várták a gyerkőcök hogy újra és újra körbemenjenek a pályán. A Lovacskázáshoz szükséges lovaspálya ugyanis egy kis farudakból és azokat összekötő szalagból épült fel. A pályán lovasként és lóként lehetett végigmenni, ugyanis egy „kantár” vagyis fonal körbefogta a ló szerepében lévő embert és így lehetett vágtázni. A legtöbben a lovas és a lovacska szerepét is kipróbálták (illetve kipróbáltuk mi is). Ez a játék nyitotta a foglalkozást minden nap az ovisoknak és első osztályosoknak.
Ezenkívül, az idősebb korosztálynak is készültünk különböző mozgásos játékokkal, melyeket a drámapedagógiából hoztunk és nem csak a gyerekek mozgatja meg és kapcsolja ki, de mi, önkéntesek is rengeteget nevettünk és játszottunk, és még azt sem bántuk, hogy a tábor hátralévő napjaiban izomlázunk volt. Közösen felszabadulni a legjobb!
A kézműves programoknak volt egy általános része ami rajzolast és festést foglal magába, de ezen felül a legtöbb az évi tábori témához kapcsolódik. Az idei téma a földrészek/különböző országok voltak köztük India, Afrika, Ausztrália, Eszkimók. Voltak összetettebb kézműves foglalkozások is, például vajang báb készítés, gyöngyből karkötők és fülbevalók készítése. Na meg előkerült az arcfesték is, így a gyerekek és az önkéntesek is gyakran színesre festett arccal járták a falut. Ráadásképpen minden napi témához készült (Fanni önkéntesünk ceruzájából) egy gyönyörűen megrajzolt fotófal volt,aminek ki volt vágva a fej része így be tudtak bújni, a lelkesebbek és szórakoztató fotókat készíthettek benne.
Nem utolsó sorban a kamaszokat külön is meg kell említeni ugyanis az első estéken aligha lehetett rávenni őket, hogy eljöjjenek a táborba, de később elkezdtek jönni mert rájöttek arra, amire mi is: hogy az ipiapacs nevű játék időtlen és mindenki szereti játszani mindig, így végül az estéink is hatalmas buliban teltek.
Összességében nagyon jóra értékeltük a tábort, bár voltak nehéz pillanatok, amikből tanultunk és reméljük, hogy a tanultakat hasznosíthatjuk. A táborozók mindvégig nagyon boldognak tűntek, egész héten örömmel jártak hozzánk, reméljük így is marad és még sok jó közös taborunk lesz:))
Mozgalmas hétvége van mögöttünk. Tetőújítás, konyha renoválás és házhoz járás. Mivel a tető újítás pont egybe esett a hétvégével, nem tudtunk a gyerekekkel a Juszt-is házban, illetve a Projekt iroda udvarán foglalkozásokat tartani. Így kerekedtünk fel újra zsákokkal megpakolva a családokhoz játszani. Szerencsére 10 önkéntes volt a hétvégén, így megengedhettük magunknak azt a luxus felállást, hogy minden gyerek mellé jutott egy önkéntes. Az önkéntescsapat már egyre összeszokottabb, így a közös munka is érezhetően hatékonyabb. Ráadásul egy új önkéntes is csatlakozott hozzánk ebbe a kedves hangulatba.
Mielőtt eldöntöttük volna, hogy a hétvégén a Juszt-is házas foglalkozás helyett házhoz járunk, a csoportos foglalkozásokat a sport köré rendeztük volna. Ennek megfelelően betáraztunk “bugyi gumiból” és azt terveztük, megtanítjuk a gyerekeket (és az önkénteseket) “gumizni”, ami egy koreográfiára ugrálós játék, talán olvasónk is emlékezhet rá saját gyerekkorából (a lenkei szülők közül például sokan emlékeztek). A gumikat szerencsére a családokhoz is el tudtuk vinni, úgy láttuk, a gyerekek élvezték a játékot és meglepő gyorsasággal tanulták el a “gumizós” mozdulatsort.
A házhoz járás során több gyerek mutatta új arcát, a kalamajkásabb gyerekek ilyenkor koncentráltan játszottak, ragaszkodtak a játékszabályokhoz és mindenkit szívesen bevontak. Több új játékot vittünk magunkkal, amiket nagy izgalommal pakolgattak ki a szatyrainkból. Kiderült ki fél a szörnyecskéktől és ki az aki kedvesnek látja őket.
A tetőújítás is extra hatékonyan zajlott, három ács helyett öten érkeztek és a legnagyobb napsütésben is kitartóan pakolták, illetve fel és-ledobálták egymásnak szép sorban a cserepeket. Öröm volt látni, ahogy épül-szépül a ház és egyre biztonságosabb a gyerekek számára is. Közben izgulva figyeltük a tetőjavítás köré szervezett adománygyűjtés aktuális állását.
Vasárnap délben, pont mikorra az ácsok levonultak a teljesen felújított és esőállóvá tett tetőről és önkénteseink a hétvége utolsó feladataként kipakolták a Juszt-is Ház konyháját, megérkezett az a háromtagú csapat, akik hétfő délig elvégezték a konyhafelújítás alapozó munkálatait. Köszönet Vincze Ákosnak, Tankó Leventének és Bók Róbertnek! A konyhafelújítás második szakaszára júliusban fog sor kerülni, hogy a tábor alatt már kényelmes és biztonságos szállás várja önkénteseinket.
Romos a kert közepe, közepe… 
Az épülés-szépülés folytatódna:
Szeretnénk, hogy a saját telkünkön a kertet a gyerekekkel közösen használhassuk, ott tarthassunk nagyobb mozgásteret igénylő foglalkozásokat. Ehhez rövid és hosszú terveink is vannak. 
Nagy örömmel jelentjük, hogy ebben a tanévben, fennállásunk során először, pályázatot nyertünk. 
Szuper, hogy belevágtunk, hiszen az 
A támogatás mintegy feléből vásároltunk egy projektort, amit munkába is állítottunk a nyári táborban és a gyerekekkel együtt, tátott szájjal néztük Horváth Mária csodás cigány teremtéstörténetét. 
Olyan jól sikerült sáfárkodnunk az elnyert összeggel, hogy sok minden másra is jutott még.
Volt lehetőségünk sport eszközöket vásárolni, melyből tanulós pontot beváltva vihettek haza a gyerekek, illetve a táborban közösen játszhattunk velük.
Vásároltunk ezen kívül gyöngyöket, amikből afrikai ékszereket fűztünk a gyerekekkel és ami minden kétséget kizáróan a tábor egyik sikerprogramja volt. 
De jutott színes temperára, kézműveskedős papírtányérra és még pár szép dinnyére is, ami szintén nagggyon népszerű volt a gyerekek körében. 
Reméljük, a szép színes nyakláncokat, karkötőket még őrzitek, kedves lenkeiek, a projektor még biztosan sok élményt fog szerezni mindannyiunknak. 
