Az Építőtábor
A tábor:
A több hónapos megelőző előkészítési és szervezési munka után végre elkezdődhetett az építőtábor, mely Augusztus 21-27 között tartott. Összesen 31-en vettünk részt: főleg egyetemisták jöttek építkezni, de Juszt-is önkéntesek és a tantárgy oktatói is lejöttek.
A Juszt-is ház hálószobája csurig megtelt, a csapat másik része pedig a kertben sátrazott. Soha nem voltunk még itt ennyien, komoly szervezést igényelt a tábor hatékony működtetése. Kétautónyi élelmiszert előre bevásároltunk, és egy óriási 40 literes bográcsban tábortűznél főztünk minden este, ami a másnapi ebédre is elegendő volt.
Napközben kimerítően dolgoztunk, de fontosnak tartottuk, hogy a közösség dinamikája is jól alakuljon: az esti tábortűznél való szabad beszélgetés után tartottunk koordinált beszélgető-kört is, ahol mindenki elmondhatta a csoportnak aznapi élményeit, érzéseit vagy problémáit. Ilyet Juszt-is hétvégéken és táborokban is tartunk, de az építőtáborban is nagyon hasznos volt: összekovácsolják a társaságot és rendezik az esetleges konfliktushelyzeteket.
A munkálatok:
A tető alapszerkezetét helyi ácsok építették, ezzel párhuzamosan a többi feladat ránk várt: a tartószerkezetek felületkezelése, a térelhatároló lamellák hátszerkezetének elkészítése, és minden egyes léc, deszka, gerenda lecsiszolása valamint időjárásálló lazúrral való lekenése. Építettünk kertkaput, helyeztünk be extra-gerendát, kiegészítettük a tartószerkezetekett, terepet rendeztünk, mértünk, szerkesztettünk, fúrtunk, vágtunk, daraboltunk, csavaroztunk és csizoltunk, csiszoltunk, csiszoltunk…
Mindeközben egyik nap azt a 9 tonnányi cserepet is le kellett pakolni a kamionról, melyet egy kedves budapesti adományozónktól kaptunk. Ehhez Szendőről is csatlkozott hozzánk néhány segítő kéz.
Igyekeztünk a helyieket is bevonni a munkálatokba: gyerekeket a balesetveszély miatt nem lehetett, de kamasz srácok néhány feladatban részt vettek, és állandó felnőtt segítő emberünk, Kutyus is beszállt néhány folyamatba lelkes inasaival. Jótanácsaikra figyeltünk, és többmindent még építkezés közben is úgy alakítottunk, hogy a bódvalenkeiek is megfelelőnek találják: fontos volt számunkra, hogy magukénak érezzék, szeressék az új építményt.
A hét végére éreztük, hogy szorít az idő, és mindenképp kész szerettünk volna lenni: minden erőnket megfeszítve, néhányan éjszakai műszakban is hajráztunk: és sikerült! Vasárnapra elkészült a tető alatti tér, a lamellák érzékenyen határolták azt, és a raklapok alkotta ülőfelületek otthonossá tették: mindannyiunknak nagy öröm volt látni, hogy amit elképzeltünk, ott áll előttünk: több konszenzusos döntést meg kellett hoznunk a projekt során, de a végeredmény szép és mindenkinek elfogadható lett, a Juszt-is számára pedig kifejezetten hasznos is.
A Lenke udvar tervezőcsapat beszámolója:
A Jusztisos hétvégén való részvétel után egyértelművé vált számunkra, hogy egy olyan teret szeretnénk Bódvalenkén létrehozni, ami egyaránt segíti a gyerekek koncentrációját a kültéri foglalkozásokon, és segíti az önkéntesek munkáját is. Célunk volt, hogy a gyerekekkel együtt teremtsünk a Jusztis ház udvarán egy olyan teret, ahol ők biztonságban lehetnek és átélhetnek egy olyan atmoszférát/ téri élményt, ami a környezetükben ritkán adatik meg.
Mindhármunk első megépülő projektje a Lenke udvar, aminek a tervezési és kivitelezési folyamatában rengeteget tapasztalhattunk és tanulhattunk. Kilépni az egyetem falai közül, ráadásul egy halmozottan hátrányos helyzetű falu életébe belecsöppeni nem volt könnyű feladat. Legalább annyit tanultunk magunkról és másokról, mint az építészetről. Az alapítvánnyal a félév során folyamatosan egyeztettünk. A terv az utolsó pillanatokig csiszolódott. Sokszor kihívást jelentett a megbízó igényeit a saját elképzeléseinkkel összeolvasztani, de a kész udvart nézve úgy érezzük, hogy mindenki vágya és igénye teljesült. A puzzle darabok összeálltak a lehető legjobb formában. Az érzés, amikor a félévig csak a képzeletünkben létező teret az év első jusztisos hétvégéjén működni láttuk és együtt örülhettünk a gyerekekkel és az önkéntesekkel, felemelő volt.
A KÁ tervezőcsapat (Jusztin Fanni, Módly Emőke, Sándor Nóra, Szeg Réka) beszámolója:
EGY KÜLÖNLEGES TERVEZÉSI FELADAT
az egyetemen ritkán találkozunk olyan tervezési programmal, ahol alkalmunk nyílik megismerni a
„megrendelőt”, így leggyakrabban saját, szubjektív gondolatunk, érzéseink alapján döntünk. Az
alkotás főszereplői mi vagyunk. Itt ez másképp történt.
EGY MEGHATÁROZÓ TAPASZTALÁS
leutaztunk a borsodi kis faluba, ahol szembejött velünk a valóság. Megismerhettük a lakókat, a
gyerekeket és a Juszt-is alapítvány önkénteseit. Megéreztük a feladat súlyát, kipukkadt a körülöttünk
lévő buborék, láttatva, kik is a főszereplők.
EGY TANULÁSI FOLYAMAT
csapatban dolgozni mindig rejt magában kihívásokat, de olyan ötleteket is, melyek egy ilyen inspiráló
közeg nélkül nem lennének. Alkalmazkodni a különböző körülménykehez, rugalmasan kezelni a
felmerülő változásokat. Mind olyan, mely az íróasztal magányában ritkán észlelhető. Élmény volt
felállni az asztal mellől, és megismerni embereket, feladatokat, élethelyzeteket, egy új helyet.
BÓDVALENKÉT.
Képek az elkészült térről:
Fotók: Kiss Gergely
Folytatás:
Fontosnak tartják az építészek az eddig megvalósultak figyelemmel követését, és alakítását: A szeptemberi lejáros hétvégén a gyerekek bevonásával készült üdvözlő betonelemkről egy következő posztban írunk.
Vannak projektrészek (például a bontott-tégla padlóburkolat) amik még nem fértek bele az idei költségvetésbe, és vannak további terveink is: az ól épületét szeretnénk egy jövő évi építőtábor keretében használhatóvá tenni.
Köszönjük mindazoknak a magánszemélyeknek és cégeknek, akik segítették és támogatták, hogy mindez létrejöhessen!
Az építkezésen részt vett önkéntesek:
Szervezés / Koordináció: Szil Péter (Juszt-is), Magyar Dorottya (Creature Furniture), Péteri Zsolt (BME Lakó), Kiss Gergely (Juszt-is, BME Lakó, Creature Furniture, HAN)
BME Lakóépülettervezési Tanszék egyetemi tanárok: Dankó Zsófi, Sugár Péter
Juszt-is (háttérmunka): Szil Tolmi, Kocsis Zsófia
Juszt-is (helyszíni): Száva Sári, Pákozdy Rita
BME-s diákok és barátaik: Brjeska Laura, Polyák Júlia, Prőhle Borbála, Prőhle Gergely, Módly Emőke, Szeg Réka , Sándor Nóra Virág , Lantos Balázs, Masznyik Hanna, Lentovits Laura, Sal Noémi Anna, Szendrey Bálint , Merényi Márton, Ludányi Marcell, Kerékgyártó Eszter, Schauermann Janó, Csepregi Ábel, Joób Ambrus, Osgyányi Zsófi, Rézsó Balázs
Bódvalenkeiek: Ádám Armando, Csikó Elemér, Horváth Roland, Kiss Olivér, Rusznyák Levente, Rusznyák Norbert, Runyák Tibor, Rusznyák Zoltán
InDaHouse: Nagy Tibor (Tifó)
A cserepek budapesti felpakolásánál résztvevők:
A lejtős telek aljából augusztus 15.-én felhordták az utcaszintre: Bálint Szendrey, Barnabás Karakas, Botond Karakas, Lantos Balázs, Szil Péter, Dyane Van der Weyden, Polyák Júlia, Péteri Zsolt
Az utcaszinti beállóból augusztus 23.-án felpakolták a kamionra: Péteri Tamás, Tóth Gábor, Pintér Ádám, Szabó Ádám, Sebők Szilvia, Sallay Dániel, Felcsuti László, Felcsuti Anna, Pusztai Örs
A bódvalenkei lepakolásban részt vettek Horváth Gyula, Misley Ádám, Horváth Krisztián – a Sion Szava Gyülekezet Szendrőtől, és a Frankó költöztetés sofőrje is, aki szintén beállt a csatárláncba: Buda Bence
TÁMOGATÓK:
Céges szponzor:
Cordia Magyarország
Építőanyagok:
Árvai Kerítés (kerítés alapanyagok)
BérGép (Talajfúró kedvezményes kölcsönzése)
Biokraft Fatelep Miskolc (kedvezményes faanyag)
Dörken Magyarország (tetőfólia adomány)
Frankó teher (kedvezményes cserépszállítás)
EUROOF.hu (Rhotoblaas kötőelemek adományozása)
PezoShop (Rhotoblaas kötőelemek adományozása)
Remmers Magyarország (kedvezményes kültéri lazúr)
Sebestyénwood (raklapok és faanyag adományozása)
Vas-műszaki Áruház, Szendrő (kedvezményes vas-műszaki cikkek)
Szakmai közreműködés:
ARC-S Group (statika, a HAN közvetítésével)
Creature Furniture (Szerszámok és gépek)
HAN – Humanitárius Építészeti Hálózat (szakmai és önkéntes segítség közvetítése)
Pintér Imre (BME, statika)