A Juszt-is teszünk!  Alapítvány szakmai beszámolója a 2024-es évről.

Szokásunkhoz híven elkészítettük az előző év történéseinek összefoglalóját, hiszen annyi minden történt, hogy enélkül nehéz egyben átlátni a tevékenységeinket, amit a gyerekekért, a gyerekekkel teszünk egy év alatt.  Jó látni, hogy a támogatóink segítségével mennyi mindent meg tudtunk valósítani a 2024-es év 365 napján – hiszen majd’ minden egyes napra jutott valamilyen esemény, ezt ezúton is köszönjük!

Munkálatok a Juszt-is házban

Idén sem lassítottunk: bár a tavalyi év újításait – a vadiúj kerítést és a nyitott foglalkoztatót – nem tudtuk felülmúlni, de égető szükségünk volt a sok, a foglalkozásainkhoz használt játék, alapanyag, eszköz elpakolásához tárolóra, valamint a kinti foglalkozásainkhoz, főként a nyári táborban és az építőtáborban résztvevő önkéntesek ellátásához egy nyári konyhára is. Sőt, terveink szerint a helyi segítőink is tudnák itt tartani a későbbiekben a NapKÖZi foglalkozásokat, azaz tanulószobaként is funkcionálhatna.  Erre különösen nagy szükség lenne, hiszen jelenleg is a saját, már eredetileg is sokszor zsúfolt házaikban tartják ezeket az órákat. 

Átalakítandó helységünk már volt, és az Atelier Dialogue-gal, azaz Péteri Zsolttal és Kiss Gergellyel is már-már hagyományosnak mondható volt az együttműködés, így konkrét terveink is lettek, de még a projekt finanszírozásához támogatásra, a felépítéséhez önkéntesekre volt szükségünk, így 2024 márciusában újra fundraising és önkéntes-toborzó kampányt indítottunk. A képen narancssárgával jelölt rész fejlesztése volt a célunk.

Még javában tartott a következő projekt önkénteseinek és anyagi forrásainak a gyűjtése, miközben áprilisban kaptuk a hírt, hogy a DECODE 2024 pályázaton Brjeska Laura, Polyák Júlia és Phrőle Borbála a BeLight cég “Spotlight” különdíját nyerte el társadalmi felelősségvállalás kategóriában a tavalyi Juszt-is építőtábor projektjével, a Lenke Udvar bemutatásával. 

Közben folyamatosan zajlott a toborzás az építőtáborra.  Már körvonalazódott is az időpont: július 1 –7 között lett meghirdetve.  Kizárólag természetes építőanyagokkal tervezték a kivitelezést, és az építésben részvétel mellet a tanulni vágyókat is vártuk, olyanokat, akiket érdekel a hagyományos építőanyagokkal való építkezés, technológia.

A grafikai segítséget grafikriszta.com-tól, a látványterveket Varga Saroltától kaptuk.  

Júniusban már konkrétabban lehetett támogatni a fejlesztést: vályogtéglára, szalmapaplanra, vályogvakolatra, vagy éppen ácsmunkára és faanyagra is vártuk az adományokat.  Az építőtábor előtti adománygyűjtés hajrájában derült ki, hogy sürgősen szükségünk lenne egy plusz hűtőre és tűzhelyre is, hogy a nagy számú önkéntescsapatot el tudjuk látni, főzni tudjunk rájuk, ezért az építőanyagok mellett ezeknek a begyűjtésére is kampányt indítottunk.  Előzőleg hiába kerestünk meg több nagyobb gyártót is, sajnos mindenki visszautasította a kérésünket.  A kampány viszont sikeres volt, az építőtábort már az új hűtővel és tűzhellyel tudtuk elindítani.

A július elsejei táborindítást viszont meg sem vártuk a munkálatokkal: már június 26-án arról posztoltunk, hogy elkezdtük az előkészítést, azaz elkezdtük a leendő nyári konyha és a raktár közötti vályogfal újraépítését, hogy a táborban a vályogfal sártapasztással és finomvakolattal, a mesteremberek segítségével fejezhessük be.

Közben Barkóczi Noémi a nagykövetünk lett, a segítségével meglendült a fundraising projektünk is egy kicsit.  

Július elsején aztán berobbant az építőtábor: a korábbi hetek előkészítő munkáinak köszönhetően azonnal el is tudtunk kezdeni dolgozni.  Gacsályi Kinga is segített: sokéves földépítési gyakorlati tapasztalatait osztotta meg velünk.  A helyi anyagokat és tapasztalatokat is felhasználtuk: Kutyus folyamatos közreműködésével egy szekérnyi bontott vályogtéglát beáztattunk, hogy falazáshoz és sártapasztáshoz újra tudjuk hasznosítani.  A vályogozás mellett egy asztalos önkéntes brigád a maradékokból pár óra alatt összerakott 4 asztalt, így kint tudtunk vacsorázni. 

A kifogyhatatlan energiákkal rendelkező önkéntescsapatunk az építőtábor ideje alatt folyamatosan dolgozott, így a hét közepére rengeteg dolgot sikerült elérnünk.   Kiegyenlítettük sártapasztással helyi anyagokból a leendő raktár és nyári konyha falát, a Forrástégla-tól adományba kapott vályogtéglából újraépített elválasztó falat finomvályogvakolását is megcsináltuk, melyhez a Biokay – Természetes, környezetbarát építőanyagok vályogból és agyagból -től kaptunk féláron alapanyagot.  Előkészítettük a falfelületeket a Szalmapaplan – tól ajándékba kapott szalmapaplan hőszigeteléseknek a felhasználásával, majd megterveztük és összeszereltük a gyerektáborhoz szükséges asztalokat és padokat. A munka mellett az önkéntesek részt vehettek egy helyi asszony által tartott freskó tárlatvezetésen is. 

A munka a megfelelő társaságban szinte gyerekjáték: az esti tábortüzek, a közös sikerélmények, a tapasztalatcsere és a kifogyhatatlan beszélgetések összetartják a csapatot és egy olyan légkört teremtenek, ahol tökéletes egyensúlyban van a hatékonyság és a szórakozás, épp úgy mint a kalóriabevitel és -égetés.

Az építkezés azonban a következő évben sem ér véget, mert az új tanulószoba és nyárikonyha és a raktárhelységünk a sok munka ellenére még félkésznek sem mondható, de ez a projekt télen szünetel. Tavasszal szeretnénk folytatni, remélhetőleg sok-sok támogatónk segítségével, hogy ne kelljen választani az építkezés és a gyerekekkel való foglalkozás között.

Nyári tábor

A nyári tábort a tavalyi évhez képest később tartottuk, mert a július első hete az építőtáboré volt.  A gyerekek nyári tábora így július 21- és 27-e közé esett.  Az idei tábor a foglalkozások megismeréséről szólt.

Az első nap az embereket segítő foglalkozásokról szólt: kis időre mindenki orvos lehetett, vagy akár tanár.  

A második nap a testtel kapcsolatos foglalkozások kerültek sorra: fodrászok, manikűrösök, masszőrök bőrébe bújhattak a gyerekek.

A harmadik nap a zenéé volt: hangszereket készítettünk, tanultunk a zenészekről, de kánont is énekeltünk, a kamaszokkal este pedig karaokéztunk is.

A negyedik napon építészek, kőművesek, varrónők és szakácsok lehettek a gyerekek.  Épültek Duplo paloták, és saját kézzel varrt szakácskönyvek is készültek.

Az ötödik, utolsó napon az erdővel kapcsolatos foglalkozások voltak a fókuszban.  Süni készült, társasok is előkerültek, és nem legutolsó sorban a fejlesztő ernyő is.  A tábor pedig a szülőknek tartott bemutatóval zárult.

Jutalomkirándulások

A szokásos jutalomkirándulások augusztus végén zajlottak, két napon. Mindkét alkalommal Miskolc volt a cél, hiszen itt van a legtöbb látnivaló, és ezt a várost a legegyszerűbb elérni Bódvalenkéről.  

Először a nagyobbakkal indultunk el, augusztus 24-én.  Két csoportra osztódtunk, így tudtunk egy vicces buborékfoci-meccset játszani Lillafüreden.  Aztán lézerharcoztunk is, és ha már ott voltunk, nem hagyhattuk ki a libegőzést sem, ebédelni is a Libegőnél tudtunk.

A kicsik másnap indultak neki a nagy útnak, és most először volt olyan, hogy néhány szülővel kiegészülve pont annyi kísérő volt, mint gyerek, így biztonságosabban vethettük be magunkat a nagyvárosi nyüzsgésbe.  És mivel a tavalyi évben már iskolaelőkészítő foglalkozásaink voltak, így az elsősök és másodikosok mellé még az iskolaelőkészítőseink is csatlakozhattak.  Minden olyan programot teljesítettünk, amit egy városi, átlagos körülmények között élő gyereknek természetes: volt játszóházazás, mozizás, fagyizás és “mekizés” is.  

“Lejárós” hétvégék

Mi így nevezzük magunk között azokat a hétvégéket, amikor többedmagunkkal leautózunk-vonatozunk-buszozunk Lenkére, hogy a gyerekeknek változatos témában játékosan fejlesztő foglalkozásokat tarthassunk.  Ahhoz, ez gördülékenyen menjen, legalább 8-9 fő önkéntesre szükségünk van, de ha 5 fő sem jön össze (ennyien még “házhozjárós” hétvégéket tudunk szervezni, amikor is nem a Juszt-is házban fogadjuk a gyerekeket, hanem az önkénteseink a családokhoz mennek játszani, beszélgetni), akkor sajnos le kell mondanunk az adott hónapi “lenkézésről”.  Ez a tavalyi évben egyszer fordult elő, májusban, de a többi hétvégén mindig voltunk annyian, hogy meg tudjuk tartani a foglalkozásokat – így, vagy úgy.

De nemcsak a lenkei gyerekek várják nagyon ezeket a hétvégéket, hanem mi, az önkéntesek is – mert aki már akár egyszer is megfordult a kicsi borsodi faluban, a szíve mindig visszahúzza.  Mi bódvalenkei varázslatnak hívjuk ezt a “jelenséget”, mert nehéz mással magyarázni, hogy lehet az, hogy bárki eljön velünk önkénteskedni Bódvalenkére, azt a benyomást kelti, mintha mindig is ezt csinálta volna.  Talán sokat nyom a latban, hogy a falubéli gyerekek azonnal levesznek a lábukról minden új önkéntest a kíváncsiságukkal, a záporozó kérdéseikkel, oldott együttműködésükkel.  De amint este elmennek a gyerekek és egymás között maradunk, a varázslat velünk marad: az önkéntesek, akár újak, akár rutinosak, összeszokott csapatként dolgoznak össze, odafigyelnek egymásra, és egy emberként nyomják a munkát, amíg el nem fogy.  Az önkéntesek megosztják egymással a gyerekekkel töltött idő közös élményeit és tapasztalatait, és közösen agyalnak a nehézségeken, ha kell.  Még a fáradtság is csodálatos módon, a legjobb poénokat hozza elő mindenkiből, és a sok nevetés, hát, összekovácsol az is.  Mint régi cimborák, úgy utazunk haza.

Egy-egy bódvalenkei Juszt-is hétvége kimerítő a javából, ugyanakkor az önkéntesek varázslatos közössége ritka kiváltság-számba menő emberséggel tölt fel.

Skype-tanoda

Az online tanodánk ebben az évben is folytatódott, éppúgy, mint az elmúlt tanévekben is.  A gyerekek személyesen csak másodikos korukig tudnak NapKÖZi foglalkozásokra járni, de mi később sem engedjük el a kezüket.  Akik szeretnének, Skype órákra továbbra is járhatnak az egyik helyi segítőnk házába, ahol laptop és internet áll a rendelkezésükre a gyerekeknek és az őket segítő önkénteseinknek, hogy kapcsolatba tudjanak lépni egymással.  Minden gyerek így személyre szabott fejlesztést kaphat, ami, mivel a legjobb esetben is csak hetente egyszer történik meg, talán csepp a tengerben, de az önkéntesektől kapott figyelem és segítség nagyon sokat jelent a gyerekeknek.  Ilyenkor nemcsak olvasást, szorzótáblát, vagy környezetismeretet tanulunk és gyakorlunk, hanem néha “csak” beszélgetünk velük, hogy érezzék: ők is fontosak, rájuk is figyel valaki, meghallgatja őket, talán tanácsot is ad, ha valamilyen problémája van valamelyiküknek.

NapKÖZi

NaKÖZi, így hívjuk a fejlesztő óráinkat, mert hiszünk abban, hogy KÖZünk van hozzá, hogy felzárkózhassanak, fejlődhessenek azok a gyerekek is, akik hátrányosabb helyzetből indítják az életüket.  A tavalyi évhez hasonlóan három csoportba, három helyi segítőnkhöz járnak a gyerekek személyesen: van iskolaelőkészítős, elsős és másodikos csoportunk is.  A helyiek ideális esetben heti egyszer elmennek a gyerekekért – mivel egyéni fejlesztő órák ezek, egyenként -, és körülbelül 45 perces foglalkozásokat tartanak nekik.

De ahhoz, hogy ezek a foglalkozások gördülékenyen folyhassanak, nagyon sok háttérmunkára, kidolgozott koreográfiára van szükség.  Mivel nem képzett szakemberek a lenkei kollégák, ezért alapos előkészítésre van szükség.  Minden évfolyamnak van felelőse, aki felelősséget vállal az adott évfolyamon zajló munkáért: minden “lejárós” hétvége előtt megtervezi, hogy milyen feladatokat csináljanak a gyerekek a következő hónapban, majd legtöbbször egy egész csapat a rendelkezésére áll, akik a “bekészítős” napokon segítenek kinyomtatni, laminálni, kivágni, tépőzárazni, mikor mire van szükség, majd rendszerezetten, azaz a következő hónap heteire külön-külön bezacskózni, feliratozni a feladatokat. Nemcsak magukat a feladatokat, hanem mindent: a hozzájuk tartozó eszközöket, alapos leírásokat is becsomagolunk. Emellett néha kézműves feladatokat is küldünk a gyerekeknek, amik nagyon népszerűek, és nagyon fontosak:  fejlesztik a finommotorikát, a figyelmet.  Ezeket, és sokszor még más játékos leküldendő feladatokat is csodás “játékkészítőink” készítik elő.

Aztán amikor ezek a csomagok leérkeznek Lenkére, egy önkéntesünk személyesen adja át a helyi segítőinknek a csomagokat: egyenként átnézik a feladatokat, ha újabb, addig még nem látott típus kerül elő, azt ki is próbálják.  

Ezeket az órákat aztán Zoommal fel is vesszük – gyerekenként, egyenként -, amit az adott évfolyamért felelős önkéntes figyelemmel kísér, így kiderülhet, hogy mely típusok mennek nehezebben, vagy hogy mik a fejlesztendő területek.  Ezek alapján készítik el az évfolyamfelelőseink a következő feladatcsomagot.

Neves napok

Februárban Farsangoltunk, márciusban Húsvétoltunk (mivel az áprilisi lejárós hétvégén a nyuszi más messze járt…), de készítettünk anyák napjára is meglepetést az édesanyáknak, majd a nyári vakáció után észre sem vettük, és már itt is volt a Márton nap. Ekkora terveztük, hogy a lenkei gyerekek megcsinálják a lámpást, amit küldtünk nekik, hozzá esznek zsíros kenyeret… Mivel minden NapKÖZi órát videóra veszünk, és az érte felelős önkéntes visszanézi őket, így egyszer csak kiderült, hogy a Márton napi lámpások, az elsősöknél halloweenre elkészültek. Persze akkor kaptunk észhez, hogy amikor már a többség elkészült…. Hát mindent megbeszéltünk, de azt nem, hogy a lámpás Márton napra készül, és hogy az mikor volt. Viszont nagyobb kultusza van most a halloweennek a faluban, mint a Márton napnak, így lehet, hogy így még nagyobb öröm volt a gyerekeknek. Így vettünk egy nagy levegőt és úgy döntöttünk, hogy a lényeg, az, hogy a gyerekek kézműveskedtek, és nagyon örültek a szép lámpásuknak, akár legyen az halloweeni libás lámpás. Egy biztos, jövőre ezt egy kicsit jobban átgondoljuk és átbeszéljük… 

Ebben az évben is megjött a Juszt-is Mikulása is Bódvalenkére.  Összesen 120 darab mikuláscsomaggal készültünk decemberben Bódvalenkére. Ezek zömét az UNIQA Biztosító -tól kaptuk, mégpedig a Budapest Bike Maffia közvetítésével. A csomagokból kapott minden gyerkőc, a megszületésétől fogva egészen nyolcadikos koráig.

Még ez is történt…

2024. szeptember 14-én tanévindító önkéntes találkozón vehettünk részt. Sokan összejöttünk, Györgyi Bokor-Bacsák gyógypedagógus élménydús délutánt tartott nekünk. A helyi segítőnk is el tudott jönni Lenkéről, aki az elsősökkel tanul délutánonként, így ő is, mi is tudtunk profitálni Györgyi ötleteiből. 

A gyerekek az online oktatásban, a napköziben és a hétvégi tanodában való részvételükért Juszt-Is pontokat kapnak, amiket tetszőleges ajándékokra válthatnak be. A legnépszerűbb ajándék a bicikli, aminek folyamatosan készleten kellene állnia. Szerencsére érkeznek bicikli-felajánlások is, de hogy gördülékenyebben tudjon működni a projekt, ebben a tanévben néhány önkéntesünkből bicikligyűjtő “kommandó” alakult. Az ő feladatuk a bicók felkutatása, összegyűjtése, raktározása, szállítása, és szervízeltetése is, amit a Merida Concept Store and E-bike Tesztcenter üzlet végez.

Ettől az évtől kezdve már nekünk is fel lehet ajánlani a visszaváltott palackok árát, de sajnos még nem sok adomány érkezett innen egyelőre.  Reményeink szerint, ha jobban elterjed a köztudatban, hogy így, ezzel is támogathatják az emberek a szervezeteket, ez az összeg növekedni fog.

Megreformáltuk a Juszt-is pontgyűjtés dokumentációját.  A gyerekek ugyanis Juszt-is pontokat kapnak minden Juszt-is Alapítvány által szervezett programért: ha skype-on tanulnak az önkénteseinkkel, ha eljönnek a hétvégi foglalkozásokra vagy a nyári táborba, ha eljárnak a helyi tanítók napközis óráira. A gyerekek a pontjaikat időnként beválthatják kisebb-nagyobb ajándékokra. Egy-egy gyerek jutalompontjainak gyarapodását és fogyását több ember vezette eddig több helyen, mindaddig, míg meg nem reformáltuk a bonyolult rendszert és készítettünk egy egységes táblázatot. Az excel számításainak köszönhetően még több figyelmünk marad a gyerekekre.

Elindítottuk a belső hírlevelünket: a stáb ülés után az önkénteseink kapnak egy e-mailes összefoglalót, az ott megbeszéltekről. Ez egy újabb izgalmas lépés ahhoz, hogy még közelebb kerüljünk önkénteseinkhez, és azok is értesüljenek a Juszt-is terveiről, céljairól, az ezekhez vezető lépéseiről, akik közvetlenül nem vettek részt a megvalósításukban. Az a célunk, hogy naprakész tájékoztatást nyújtsunk és lehetőséget adjunk a közösségünknek, hogy bármelyik ponton tudjanak csatlakozni az önkéntes munkához.

Az év számokban:

(az összeg ezer forintban értendő)

Bevételek:

Támogatás cégektől 5824

SZJA 1% 479

Támogatás magánszemélyektől 933

Késedelmi kamat 53

Összes bevétel 7289

Kiadások:

Beruházás szennyvíztartály, dolomit 687 (ez az eszközök között van a beszámolóban, a 349 eFt értékcsökkenés viszont nem szerepel ebben a táblázatban, a beszámolóban igen.)

Beruházás raktár ajtó-ablak 645 ez az eszközök között van a beszámolóban, a 349 eFt értékcsökkenés viszont nem szerepel ebben a táblázatban, a beszámolóban igen.

Beruházás (festés,kőműves munka stb.) 885 ( ez az eszközök között van a beszámolóban, a 349 eFt értékcsökkenés viszont nem szerepel ebben a táblázatban, a beszámolóban igen.)

Nyomtatvány,irodaszer 114

Berendezés, felszerelés 146

Szakkönyvek, folyóiratok 79

Tisztítószerek 6

Rezsiköltség (víz,csatorna,áram, fűtés) 305

Egyéb anyagköltség 259

Postaköltség 6

Domain név 184

Internet 449

Javítás, karbantartás 47

Belföldi utazási költségek 258

Könyvelési díj 13

Őrzés, távfelügyelet 87

Belépőjegyek 363

Bankköltség 63

Étkezési költségek gyerekeknek (tábor, jutalomkirándulás) 275

Leutazás költségei 462

Rászorulóknak támogatások 2207

Összes kiadás 7540

Maradvány -251

A hivatalos beszámolótól ez az elszámolás eltér, mert a beszámolóban a házfelújítás és eszközbeszerzés nem a kiadások között szerepel, hanem az eszközök között, és csak a ház és az eszközök tárgyévi értékcsökkenése jelenik meg a kiadások között. Úgy gondoljuk, kimutatásunk így jobban tükrözi pénzügyi helyzetünket.