A Juszt-is teszünk!  Alapítvány szakmai beszámolója a 2024-es évről.

Szokásunkhoz híven elkészítettük az előző év történéseinek összefoglalóját, hiszen annyi minden történt, hogy enélkül nehéz egyben átlátni a tevékenységeinket, amit a gyerekekért, a gyerekekkel teszünk egy év alatt.  Jó látni, hogy a támogatóink segítségével mennyi mindent meg tudtunk valósítani a 2024-es év 365 napján – hiszen majd’ minden egyes napra jutott valamilyen esemény, ezt ezúton is köszönjük!

Munkálatok a Juszt-is házban

Idén sem lassítottunk: bár a tavalyi év újításait – a vadiúj kerítést és a nyitott foglalkoztatót – nem tudtuk felülmúlni, de égető szükségünk volt a sok, a foglalkozásainkhoz használt játék, alapanyag, eszköz elpakolásához tárolóra, valamint a kinti foglalkozásainkhoz, főként a nyári táborban és az építőtáborban résztvevő önkéntesek ellátásához egy nyári konyhára is. Sőt, terveink szerint a helyi segítőink is tudnák itt tartani a későbbiekben a NapKÖZi foglalkozásokat, azaz tanulószobaként is funkcionálhatna.  Erre különösen nagy szükség lenne, hiszen jelenleg is a saját, már eredetileg is sokszor zsúfolt házaikban tartják ezeket az órákat. 

Átalakítandó helységünk már volt, és az Atelier Dialogue-gal, azaz Péteri Zsolttal és Kiss Gergellyel is már-már hagyományosnak mondható volt az együttműködés, így konkrét terveink is lettek, de még a projekt finanszírozásához támogatásra, a felépítéséhez önkéntesekre volt szükségünk, így 2024 márciusában újra fundraising és önkéntes-toborzó kampányt indítottunk. A képen narancssárgával jelölt rész fejlesztése volt a célunk.

Még javában tartott a következő projekt önkénteseinek és anyagi forrásainak a gyűjtése, miközben áprilisban kaptuk a hírt, hogy a DECODE 2024 pályázaton Brjeska Laura, Polyák Júlia és Phrőle Borbála a BeLight cég “Spotlight” különdíját nyerte el társadalmi felelősségvállalás kategóriában a tavalyi Juszt-is építőtábor projektjével, a Lenke Udvar bemutatásával. 

Közben folyamatosan zajlott a toborzás az építőtáborra.  Már körvonalazódott is az időpont: július 1 –7 között lett meghirdetve.  Kizárólag természetes építőanyagokkal tervezték a kivitelezést, és az építésben részvétel mellet a tanulni vágyókat is vártuk, olyanokat, akiket érdekel a hagyományos építőanyagokkal való építkezés, technológia.

A grafikai segítséget grafikriszta.com-tól, a látványterveket Varga Saroltától kaptuk.  

Júniusban már konkrétabban lehetett támogatni a fejlesztést: vályogtéglára, szalmapaplanra, vályogvakolatra, vagy éppen ácsmunkára és faanyagra is vártuk az adományokat.  Az építőtábor előtti adománygyűjtés hajrájában derült ki, hogy sürgősen szükségünk lenne egy plusz hűtőre és tűzhelyre is, hogy a nagy számú önkéntescsapatot el tudjuk látni, főzni tudjunk rájuk, ezért az építőanyagok mellett ezeknek a begyűjtésére is kampányt indítottunk.  Előzőleg hiába kerestünk meg több nagyobb gyártót is, sajnos mindenki visszautasította a kérésünket.  A kampány viszont sikeres volt, az építőtábort már az új hűtővel és tűzhellyel tudtuk elindítani.

A július elsejei táborindítást viszont meg sem vártuk a munkálatokkal: már június 26-án arról posztoltunk, hogy elkezdtük az előkészítést, azaz elkezdtük a leendő nyári konyha és a raktár közötti vályogfal újraépítését, hogy a táborban a vályogfal sártapasztással és finomvakolattal, a mesteremberek segítségével fejezhessük be.

Közben Barkóczi Noémi a nagykövetünk lett, a segítségével meglendült a fundraising projektünk is egy kicsit.  

Július elsején aztán berobbant az építőtábor: a korábbi hetek előkészítő munkáinak köszönhetően azonnal el is tudtunk kezdeni dolgozni.  Gacsályi Kinga is segített: sokéves földépítési gyakorlati tapasztalatait osztotta meg velünk.  A helyi anyagokat és tapasztalatokat is felhasználtuk: Kutyus folyamatos közreműködésével egy szekérnyi bontott vályogtéglát beáztattunk, hogy falazáshoz és sártapasztáshoz újra tudjuk hasznosítani.  A vályogozás mellett egy asztalos önkéntes brigád a maradékokból pár óra alatt összerakott 4 asztalt, így kint tudtunk vacsorázni. 

A kifogyhatatlan energiákkal rendelkező önkéntescsapatunk az építőtábor ideje alatt folyamatosan dolgozott, így a hét közepére rengeteg dolgot sikerült elérnünk.   Kiegyenlítettük sártapasztással helyi anyagokból a leendő raktár és nyári konyha falát, a Forrástégla-tól adományba kapott vályogtéglából újraépített elválasztó falat finomvályogvakolását is megcsináltuk, melyhez a Biokay – Természetes, környezetbarát építőanyagok vályogból és agyagból -től kaptunk féláron alapanyagot.  Előkészítettük a falfelületeket a Szalmapaplan – tól ajándékba kapott szalmapaplan hőszigeteléseknek a felhasználásával, majd megterveztük és összeszereltük a gyerektáborhoz szükséges asztalokat és padokat. A munka mellett az önkéntesek részt vehettek egy helyi asszony által tartott freskó tárlatvezetésen is. 

A munka a megfelelő társaságban szinte gyerekjáték: az esti tábortüzek, a közös sikerélmények, a tapasztalatcsere és a kifogyhatatlan beszélgetések összetartják a csapatot és egy olyan légkört teremtenek, ahol tökéletes egyensúlyban van a hatékonyság és a szórakozás, épp úgy mint a kalóriabevitel és -égetés.

Az építkezés azonban a következő évben sem ér véget, mert az új tanulószoba és nyárikonyha és a raktárhelységünk a sok munka ellenére még félkésznek sem mondható, de ez a projekt télen szünetel. Tavasszal szeretnénk folytatni, remélhetőleg sok-sok támogatónk segítségével, hogy ne kelljen választani az építkezés és a gyerekekkel való foglalkozás között.

Nyári tábor

A nyári tábort a tavalyi évhez képest később tartottuk, mert a július első hete az építőtáboré volt.  A gyerekek nyári tábora így július 21- és 27-e közé esett.  Az idei tábor a foglalkozások megismeréséről szólt.

Az első nap az embereket segítő foglalkozásokról szólt: kis időre mindenki orvos lehetett, vagy akár tanár.  

A második nap a testtel kapcsolatos foglalkozások kerültek sorra: fodrászok, manikűrösök, masszőrök bőrébe bújhattak a gyerekek.

A harmadik nap a zenéé volt: hangszereket készítettünk, tanultunk a zenészekről, de kánont is énekeltünk, a kamaszokkal este pedig karaokéztunk is.

A negyedik napon építészek, kőművesek, varrónők és szakácsok lehettek a gyerekek.  Épültek Duplo paloták, és saját kézzel varrt szakácskönyvek is készültek.

Az ötödik, utolsó napon az erdővel kapcsolatos foglalkozások voltak a fókuszban.  Süni készült, társasok is előkerültek, és nem legutolsó sorban a fejlesztő ernyő is.  A tábor pedig a szülőknek tartott bemutatóval zárult.

Jutalomkirándulások

A szokásos jutalomkirándulások augusztus végén zajlottak, két napon. Mindkét alkalommal Miskolc volt a cél, hiszen itt van a legtöbb látnivaló, és ezt a várost a legegyszerűbb elérni Bódvalenkéről.  

Először a nagyobbakkal indultunk el, augusztus 24-én.  Két csoportra osztódtunk, így tudtunk egy vicces buborékfoci-meccset játszani Lillafüreden.  Aztán lézerharcoztunk is, és ha már ott voltunk, nem hagyhattuk ki a libegőzést sem, ebédelni is a Libegőnél tudtunk.

A kicsik másnap indultak neki a nagy útnak, és most először volt olyan, hogy néhány szülővel kiegészülve pont annyi kísérő volt, mint gyerek, így biztonságosabban vethettük be magunkat a nagyvárosi nyüzsgésbe.  És mivel a tavalyi évben már iskolaelőkészítő foglalkozásaink voltak, így az elsősök és másodikosok mellé még az iskolaelőkészítőseink is csatlakozhattak.  Minden olyan programot teljesítettünk, amit egy városi, átlagos körülmények között élő gyereknek természetes: volt játszóházazás, mozizás, fagyizás és “mekizés” is.  

“Lejárós” hétvégék

Mi így nevezzük magunk között azokat a hétvégéket, amikor többedmagunkkal leautózunk-vonatozunk-buszozunk Lenkére, hogy a gyerekeknek változatos témában játékosan fejlesztő foglalkozásokat tarthassunk.  Ahhoz, ez gördülékenyen menjen, legalább 8-9 fő önkéntesre szükségünk van, de ha 5 fő sem jön össze (ennyien még “házhozjárós” hétvégéket tudunk szervezni, amikor is nem a Juszt-is házban fogadjuk a gyerekeket, hanem az önkénteseink a családokhoz mennek játszani, beszélgetni), akkor sajnos le kell mondanunk az adott hónapi “lenkézésről”.  Ez a tavalyi évben egyszer fordult elő, májusban, de a többi hétvégén mindig voltunk annyian, hogy meg tudjuk tartani a foglalkozásokat – így, vagy úgy.

De nemcsak a lenkei gyerekek várják nagyon ezeket a hétvégéket, hanem mi, az önkéntesek is – mert aki már akár egyszer is megfordult a kicsi borsodi faluban, a szíve mindig visszahúzza.  Mi bódvalenkei varázslatnak hívjuk ezt a “jelenséget”, mert nehéz mással magyarázni, hogy lehet az, hogy bárki eljön velünk önkénteskedni Bódvalenkére, azt a benyomást kelti, mintha mindig is ezt csinálta volna.  Talán sokat nyom a latban, hogy a falubéli gyerekek azonnal levesznek a lábukról minden új önkéntest a kíváncsiságukkal, a záporozó kérdéseikkel, oldott együttműködésükkel.  De amint este elmennek a gyerekek és egymás között maradunk, a varázslat velünk marad: az önkéntesek, akár újak, akár rutinosak, összeszokott csapatként dolgoznak össze, odafigyelnek egymásra, és egy emberként nyomják a munkát, amíg el nem fogy.  Az önkéntesek megosztják egymással a gyerekekkel töltött idő közös élményeit és tapasztalatait, és közösen agyalnak a nehézségeken, ha kell.  Még a fáradtság is csodálatos módon, a legjobb poénokat hozza elő mindenkiből, és a sok nevetés, hát, összekovácsol az is.  Mint régi cimborák, úgy utazunk haza.

Egy-egy bódvalenkei Juszt-is hétvége kimerítő a javából, ugyanakkor az önkéntesek varázslatos közössége ritka kiváltság-számba menő emberséggel tölt fel.

Skype-tanoda

Az online tanodánk ebben az évben is folytatódott, éppúgy, mint az elmúlt tanévekben is.  A gyerekek személyesen csak másodikos korukig tudnak NapKÖZi foglalkozásokra járni, de mi később sem engedjük el a kezüket.  Akik szeretnének, Skype órákra továbbra is járhatnak az egyik helyi segítőnk házába, ahol laptop és internet áll a rendelkezésükre a gyerekeknek és az őket segítő önkénteseinknek, hogy kapcsolatba tudjanak lépni egymással.  Minden gyerek így személyre szabott fejlesztést kaphat, ami, mivel a legjobb esetben is csak hetente egyszer történik meg, talán csepp a tengerben, de az önkéntesektől kapott figyelem és segítség nagyon sokat jelent a gyerekeknek.  Ilyenkor nemcsak olvasást, szorzótáblát, vagy környezetismeretet tanulunk és gyakorlunk, hanem néha “csak” beszélgetünk velük, hogy érezzék: ők is fontosak, rájuk is figyel valaki, meghallgatja őket, talán tanácsot is ad, ha valamilyen problémája van valamelyiküknek.

NapKÖZi

NaKÖZi, így hívjuk a fejlesztő óráinkat, mert hiszünk abban, hogy KÖZünk van hozzá, hogy felzárkózhassanak, fejlődhessenek azok a gyerekek is, akik hátrányosabb helyzetből indítják az életüket.  A tavalyi évhez hasonlóan három csoportba, három helyi segítőnkhöz járnak a gyerekek személyesen: van iskolaelőkészítős, elsős és másodikos csoportunk is.  A helyiek ideális esetben heti egyszer elmennek a gyerekekért – mivel egyéni fejlesztő órák ezek, egyenként -, és körülbelül 45 perces foglalkozásokat tartanak nekik.

De ahhoz, hogy ezek a foglalkozások gördülékenyen folyhassanak, nagyon sok háttérmunkára, kidolgozott koreográfiára van szükség.  Mivel nem képzett szakemberek a lenkei kollégák, ezért alapos előkészítésre van szükség.  Minden évfolyamnak van felelőse, aki felelősséget vállal az adott évfolyamon zajló munkáért: minden “lejárós” hétvége előtt megtervezi, hogy milyen feladatokat csináljanak a gyerekek a következő hónapban, majd legtöbbször egy egész csapat a rendelkezésére áll, akik a “bekészítős” napokon segítenek kinyomtatni, laminálni, kivágni, tépőzárazni, mikor mire van szükség, majd rendszerezetten, azaz a következő hónap heteire külön-külön bezacskózni, feliratozni a feladatokat. Nemcsak magukat a feladatokat, hanem mindent: a hozzájuk tartozó eszközöket, alapos leírásokat is becsomagolunk. Emellett néha kézműves feladatokat is küldünk a gyerekeknek, amik nagyon népszerűek, és nagyon fontosak:  fejlesztik a finommotorikát, a figyelmet.  Ezeket, és sokszor még más játékos leküldendő feladatokat is csodás “játékkészítőink” készítik elő.

Aztán amikor ezek a csomagok leérkeznek Lenkére, egy önkéntesünk személyesen adja át a helyi segítőinknek a csomagokat: egyenként átnézik a feladatokat, ha újabb, addig még nem látott típus kerül elő, azt ki is próbálják.  

Ezeket az órákat aztán Zoommal fel is vesszük – gyerekenként, egyenként -, amit az adott évfolyamért felelős önkéntes figyelemmel kísér, így kiderülhet, hogy mely típusok mennek nehezebben, vagy hogy mik a fejlesztendő területek.  Ezek alapján készítik el az évfolyamfelelőseink a következő feladatcsomagot.

Neves napok

Februárban Farsangoltunk, márciusban Húsvétoltunk (mivel az áprilisi lejárós hétvégén a nyuszi más messze járt…), de készítettünk anyák napjára is meglepetést az édesanyáknak, majd a nyári vakáció után észre sem vettük, és már itt is volt a Márton nap. Ekkora terveztük, hogy a lenkei gyerekek megcsinálják a lámpást, amit küldtünk nekik, hozzá esznek zsíros kenyeret… Mivel minden NapKÖZi órát videóra veszünk, és az érte felelős önkéntes visszanézi őket, így egyszer csak kiderült, hogy a Márton napi lámpások, az elsősöknél halloweenre elkészültek. Persze akkor kaptunk észhez, hogy amikor már a többség elkészült…. Hát mindent megbeszéltünk, de azt nem, hogy a lámpás Márton napra készül, és hogy az mikor volt. Viszont nagyobb kultusza van most a halloweennek a faluban, mint a Márton napnak, így lehet, hogy így még nagyobb öröm volt a gyerekeknek. Így vettünk egy nagy levegőt és úgy döntöttünk, hogy a lényeg, az, hogy a gyerekek kézműveskedtek, és nagyon örültek a szép lámpásuknak, akár legyen az halloweeni libás lámpás. Egy biztos, jövőre ezt egy kicsit jobban átgondoljuk és átbeszéljük… 

Ebben az évben is megjött a Juszt-is Mikulása is Bódvalenkére.  Összesen 120 darab mikuláscsomaggal készültünk decemberben Bódvalenkére. Ezek zömét az UNIQA Biztosító -tól kaptuk, mégpedig a Budapest Bike Maffia közvetítésével. A csomagokból kapott minden gyerkőc, a megszületésétől fogva egészen nyolcadikos koráig.

Még ez is történt…

2024. szeptember 14-én tanévindító önkéntes találkozón vehettünk részt. Sokan összejöttünk, Györgyi Bokor-Bacsák gyógypedagógus élménydús délutánt tartott nekünk. A helyi segítőnk is el tudott jönni Lenkéről, aki az elsősökkel tanul délutánonként, így ő is, mi is tudtunk profitálni Györgyi ötleteiből. 

A gyerekek az online oktatásban, a napköziben és a hétvégi tanodában való részvételükért Juszt-Is pontokat kapnak, amiket tetszőleges ajándékokra válthatnak be. A legnépszerűbb ajándék a bicikli, aminek folyamatosan készleten kellene állnia. Szerencsére érkeznek bicikli-felajánlások is, de hogy gördülékenyebben tudjon működni a projekt, ebben a tanévben néhány önkéntesünkből bicikligyűjtő “kommandó” alakult. Az ő feladatuk a bicók felkutatása, összegyűjtése, raktározása, szállítása, és szervízeltetése is, amit a Merida Concept Store and E-bike Tesztcenter üzlet végez.

Ettől az évtől kezdve már nekünk is fel lehet ajánlani a visszaváltott palackok árát, de sajnos még nem sok adomány érkezett innen egyelőre.  Reményeink szerint, ha jobban elterjed a köztudatban, hogy így, ezzel is támogathatják az emberek a szervezeteket, ez az összeg növekedni fog.

Megreformáltuk a Juszt-is pontgyűjtés dokumentációját.  A gyerekek ugyanis Juszt-is pontokat kapnak minden Juszt-is Alapítvány által szervezett programért: ha skype-on tanulnak az önkénteseinkkel, ha eljönnek a hétvégi foglalkozásokra vagy a nyári táborba, ha eljárnak a helyi tanítók napközis óráira. A gyerekek a pontjaikat időnként beválthatják kisebb-nagyobb ajándékokra. Egy-egy gyerek jutalompontjainak gyarapodását és fogyását több ember vezette eddig több helyen, mindaddig, míg meg nem reformáltuk a bonyolult rendszert és készítettünk egy egységes táblázatot. Az excel számításainak köszönhetően még több figyelmünk marad a gyerekekre.

Elindítottuk a belső hírlevelünket: a stáb ülés után az önkénteseink kapnak egy e-mailes összefoglalót, az ott megbeszéltekről. Ez egy újabb izgalmas lépés ahhoz, hogy még közelebb kerüljünk önkénteseinkhez, és azok is értesüljenek a Juszt-is terveiről, céljairól, az ezekhez vezető lépéseiről, akik közvetlenül nem vettek részt a megvalósításukban. Az a célunk, hogy naprakész tájékoztatást nyújtsunk és lehetőséget adjunk a közösségünknek, hogy bármelyik ponton tudjanak csatlakozni az önkéntes munkához.

Az év számokban:

(az összeg ezer forintban értendő)

Bevételek:

Támogatás cégektől 5824

SZJA 1% 479

Támogatás magánszemélyektől 933

Késedelmi kamat 53

Összes bevétel 7289

Kiadások:

Beruházás szennyvíztartály, dolomit 687 (ez az eszközök között van a beszámolóban, a 349 eFt értékcsökkenés viszont nem szerepel ebben a táblázatban, a beszámolóban igen.)

Beruházás raktár ajtó-ablak 645 ez az eszközök között van a beszámolóban, a 349 eFt értékcsökkenés viszont nem szerepel ebben a táblázatban, a beszámolóban igen.

Beruházás (festés,kőműves munka stb.) 885 ( ez az eszközök között van a beszámolóban, a 349 eFt értékcsökkenés viszont nem szerepel ebben a táblázatban, a beszámolóban igen.)

Nyomtatvány,irodaszer 114

Berendezés, felszerelés 146

Szakkönyvek, folyóiratok 79

Tisztítószerek 6

Rezsiköltség (víz,csatorna,áram, fűtés) 305

Egyéb anyagköltség 259

Postaköltség 6

Domain név 184

Internet 449

Javítás, karbantartás 47

Belföldi utazási költségek 258

Könyvelési díj 13

Őrzés, távfelügyelet 87

Belépőjegyek 363

Bankköltség 63

Étkezési költségek gyerekeknek (tábor, jutalomkirándulás) 275

Leutazás költségei 462

Rászorulóknak támogatások 2207

Összes kiadás 7540

Maradvány -251

A hivatalos beszámolótól ez az elszámolás eltér, mert a beszámolóban a házfelújítás és eszközbeszerzés nem a kiadások között szerepel, hanem az eszközök között, és csak a ház és az eszközök tárgyévi értékcsökkenése jelenik meg a kiadások között. Úgy gondoljuk, kimutatásunk így jobban tükrözi pénzügyi helyzetünket.

júniusi hétvégénk

Júniusi hétvégénk


Mozgalmas hétvége van mögöttünk. Tetőújítás, konyha renoválás és házhoz járás. Mivel a tető újítás pont egybe esett a hétvégével, nem tudtunk a gyerekekkel a Juszt-is házban, illetve a Projekt iroda udvarán foglalkozásokat tartani. Így kerekedtünk fel újra  zsákokkal megpakolva a családokhoz játszani. Szerencsére 10 önkéntes volt a hétvégén, így megengedhettük magunknak azt a luxus felállást, hogy minden gyerek mellé jutott egy önkéntes. Az önkéntescsapat már egyre összeszokottabb, így a közös munka is érezhetően hatékonyabb. Ráadásul egy új önkéntes is csatlakozott hozzánk ebbe a kedves hangulatba.

Mielőtt eldöntöttük volna, hogy a hétvégén a Juszt-is házas foglalkozás helyett házhoz járunk, a csoportos foglalkozásokat a sport köré rendeztük volna. Ennek megfelelően betáraztunk “bugyi gumiból” és azt terveztük, megtanítjuk a gyerekeket (és az önkénteseket) “gumizni”, ami egy koreográfiára ugrálós játék, talán olvasónk is emlékezhet rá saját gyerekkorából (a lenkei szülők közül például sokan emlékeztek). A gumikat szerencsére a családokhoz is el tudtuk vinni, úgy láttuk, a gyerekek élvezték a játékot és meglepő gyorsasággal tanulták el a “gumizós” mozdulatsort.

A házhoz járás során több gyerek mutatta új arcát, a kalamajkásabb gyerekek ilyenkor koncentráltan játszottak, ragaszkodtak a játékszabályokhoz és mindenkit szívesen bevontak. Több új játékot vittünk magunkkal, amiket nagy izgalommal pakolgattak ki a szatyrainkból. Kiderült ki fél a szörnyecskéktől és ki az aki kedvesnek látja őket.

A tetőújítás is extra hatékonyan zajlott, három ács helyett öten érkeztek és a legnagyobb napsütésben is kitartóan pakolták, illetve fel és-ledobálták egymásnak szép sorban a cserepeket. Öröm volt látni, ahogy épül-szépül a ház és egyre biztonságosabb a gyerekek számára is. Közben izgulva figyeltük a tetőjavítás köré szervezett adománygyűjtés aktuális állását.

 

Vasárnap délben, pont mikorra az ácsok levonultak a teljesen felújított és esőállóvá tett tetőről és önkénteseink a hétvége utolsó feladataként kipakolták a Juszt-is Ház konyháját, megérkezett az a háromtagú csapat, akik hétfő délig elvégezték a konyhafelújítás alapozó munkálatait. Köszönet Vincze Ákosnak, Tankó Leventének és Bók Róbertnek! A konyhafelújítás második szakaszára júliusban fog sor kerülni, hogy a tábor alatt már kényelmes és biztonságos szállás várja önkénteseinket.

Támogasd a Juszt-is Ház fenntartását!

A Juszt-is teszünk! Alapítvány a Hátrányos Helyzet Csökkentéséért (www.jusztis.com) 2016 óta foglalkozik Bódvalenkén, a Freskófaluként ismert Borsod megyei hátrányos helyzetű törpefaluban, a helyi  gyerekekkel. Tevékenységünk nyári táboroztatásból, hétvégi fejlesztő játékos foglalkozásokból, heti 5 napos távoktatásból és iskolaelőkészítésből, illetve az elsős-másodikosok támogatásából áll (ez utóbbit az általunk elkészített eszközökkel és a mi pedagógiai útmutatásunk alapján helyi segítők folytatják). Mindennek kezdettől a Református Szeretetszolgálat helyi projektirodája és a helyi segítők otthona biztosított helyet. Tevékenységünk folyamatos bővülése megkívánja az önkéntesek számának növekedését és ezzel az ő elszállásolásuk megoldását is. 2019-ben az Alapítványnak lehetősége nyílt megvásárolni egy házat a községben. Ez a ház, kibővítve a projektiroda nyújtotta lehetőséget, nemcsak önkéntesszállásul szolgál, hanem az ott kialakított tanulószobában télen is tudjunk foglalkozni gyerekekkel.

Ahhoz, hogy ez a terv valósággá váljék, előbb teljesen fel kellett újítani a régi parasztházat. Az elektromos hálózat bővítése, víz bekötése, szennyvízelvezetés megoldása, WC, fürdő, , korszerű fűtési rendszer kiépítése, alvóhelyek kialakítása és a jól felszerelt tanulószoba berendezése után a 2021 évi nyári tábor alatt vehették először használatba leutazó önkénteseink a Juszt-is Házat, majd szeptemberben már a a bódvalenkei gyerekek is

 

Ahogy annak idején egy adománygyűjtő kampány tette lehetővé a felújítást, mostantól a házban elvégzendő további feladatok és a folyamatos fenntartási költségek fedezésében számítunk támogatásra.

  • Konyha végleges kialakítása.
  • Tanulószoba felszerelése.
  • Udvar rendezése.
  • Áram- és vízszámlák.
  • Internet előfizetés.
  • Biztonsági költségek (riasztórendszer).

JÁRULJ TE IS HOZZÁ A JUSZT-IS HÁZ MEGVALÓSULÁSÁHOZ!

Számlaszám: 16200223-10095722 (MagNet Bank)
Nemzetközi utaláshoz: IBAN: HU06 1620 0223 1009 5722 0000 0000
SWIFT: HBWEHUHB

A közleményben feltétlenül szerepeljen: „Juszt-is Ház”.

* * * * * * * * *

Ha szeretnél feliratkozni a Juszt-is teszünk Alapítvány hírlevelére, írj az info.jusztis@gmail.com címre.

Októberi hétvége blogbejegyzése

Októberi hétvégénken sajnos az idő nem engedte meg, hogy az udvaron tartsuk a foglalkozásainkat, ám ennek örömére végre minden korosztály kipróbálhatta a Juszt-is ház tanulós szobáját. A magyar nyelv és irodalom témakörét jártuk körül a korosztályokkal. Az ovisok Kippkopp mesét néztek, az alsósok sztori kockákkal alkottak meséket, melyekből képregények születtek, a felsősöknél pedig előkerültek a társasjátékok.

A hétvégén egy új szokást indítottunk el a gyerekekkel. Amikor belépnek a házba egy lapon nagy kép közül kell választani, melyek egy bizonyos köszöntési módot rejtenek magukba.
Az iskolapadjaink egész hétvégére megteltek játékra és beszélgetésekre szomjas gyerekekkel. Míg a kicsikkel a saját meséik és képregényeik világába utaztunk, megtapasztaltuk, hogy néhol a szókincs, képzelőerő hiánya mekkora akadály egy egyszerűbb feladat elvégzéséhez is.

A kamaszoknál, miután nagy nehezen rájöttünk, hogy filmet nem tudunk választani (Csúcsformában 3 vs. Mindenki) előkerült egy Activity játék. Négy csapat versenyzett. Az első kör után, miután mindenki nyert egy kis bátorságot és önbizalmat (illetve nem utolsó sorban figyeltek egymásra) a játék nagyon szorosan zárult. A második játékban, szinte alig volt olyan, hogy az idő letelte után egy másik csapat vitte volna el a pontot. Két játék közben az is kiderült, hogy a hálóban az emeletes ágyak tábor hatást keltenek! 🙂
A szombati napunk sűrűsége után a kora gyerekkori fejlesztésre már csak vasárnap maradt időnk.  Tízkor elindultak a faluba játékokkal teli szatyrokkal az önkéntesek és bementek azokhoz a családokhoz, ahol baba van. Vár építés, mese olvasás, képek nézegetése, dupló, kirakó s minden mi jó. 🙂

A gyerekek fejlesztésén felül elkezdtük a kis házikónkat is belakni. Mint minden új otthonnál, itt is eljött a pillanat, hogy újabb bútor kell. Így hát kedves támogatóink! Akinél lapul esetleg zárható üveg vitrines szekrény, kérjük ne tartsa magába! Ha véletlenül inkább egy fürdőszoba szekrény lapul nála, üsse kő, azt is elfogadjuk 🙂

Indul a tanév a NapKÖZi-ben

Készülünk a következő tanévre a NapKÖZi-ben (elsős -másodikos projektben)

A nyári programjainkon részt vettek az első és második osztályos gyerekek is, akikkel külön projekt keretében foglalkozunk évközben is. Vagyis szeptemberrel újra indul a NapKÖZi! Összesen két tucat kisiskolás tanul-játszik hétről hétre két bódvalenkei segítőnkkel, akiknek kitűnő munkáját egy kis fővárosi háttércsapat támogatja. 

Pedagógiai team, akik összeállítják a feladatokat

Hónapról hónapra alkotjuk meg az aktuális feladatsorokat és találunk ki új és új játékokat a gyerekeknek, hogy aztán izgatottan meglessük a Skype-on keresztül: vajon bevált-e a gyurmázós vagy éppen a gyufás játék.

A játékok igényes, gyermek- és felnőttszemet gyönyörködtető formájáról külön kézműves stáb gondoskodik. 

Nagy szó, hogy idén szeptembert azzal kezdtük, hogy két fantasztikus gyógypedagógus segítségével felmértük a gyerekek adott szintjét, így gyógypedagógiai tanácsokat figyelembe véve igyekszik a kis önkéntes csapatunk összeállítani a játékos feladatokat a következő tanévben. 

Szóval ha ősz, ha új tanév, az nekünk ismét Bódvalenke és NapKÖZi. Hajrá örömteli tanulás!

 

Nyílt levél a VisFontisnak – avagy BÚÉK!

Kedves VisFontis!
Nyílt levél a VisFontisnak

Most, hogy így év vége felé közeledünk, ahelyett, hogy ezt az évet pörgetnénk vissza, az elmúlt 3 évből emelnénk ki egy szálat: a veletek való együttműködésünket.

2017 ősze óta támogattok minket, akkor indítottuk el Skype-tanodánkat. Akkor kezdtünk el támogatókat keresni, hiszen éreztük, hogy ezzel szintet lépett a projektünk, állandó kiadásaink lesznek. Ti egyből nyitottak voltatok az ötleteinkre, hiszen már évek óta szíveketen viseliket a bódvalenkei gyerekek fejlődését.  

Igazából ti a régebb óta támogatjátok a bódvalenkei gyerekek fejlődését mint, hogy mi elkezdtük volna működésünket. 

A már akkor évek óta tartó karateedzéseket is ti teszitek lehetőve a háttérből. Ez egy tőlünk függetlenül működő szál, aminek nagyon örülünk, hogy a mai napig működik.

Nektek köszönhetjük, hogy az önkénteseknek nem kell maguknak állniuk az útiköltséget, így nem az önkéntes pénztárcája határozza meg, hogy tud-e nálunk önkénteskedni. 

A Skype-tanoda és néhány projektünk költségének egy részének átvállalásával lehetővé teszitek, hogy stabilan tudjunk működni. 

A bódvalenkei elsősök most már harmadik éve nektek köszönhetik, hogy kapnak tornazsákkal is felszerelt iskolatáskát, amikor elkezdik iskolai pályafutásukat. 

Most már több mint három éve közösen dolgozunk oly módon, hogy ti biztosítjátok az anyagi hátteret ahhoz, hogy mi önkéntes munkával meg tudjuk valósítani a projekteket. 

Valóban partnerségről beszélhetünk, hiszen ha valamelyikünknek eszébe jutott egy ötlet, megkerestünk benneteket, vagy ti minket, elmeséltük az ötletet, beszélgettünk róla, hogy megvalósítható-e, és ha igen, előkészítettük és amint lehetséges volt, megvalósítottuk.

Így alakult a szemüvegprojekt is, melynek keretein belül 2019 során több mint 10 bódvalenkei gyerek kapott szemüveget: ti álltátok a szemüvegek árát, mi pedig elvittük szemészeti vizsgálatra a gyerekeket.

2020-tól pedig egy hasonló együttműködésnek köszönhetően ismét álljátok a középiskolások buszbérleti költségeit. Ez a projekt pedig azért valósulhatott meg ilyen gördülékenyen, mert a MRSZ (Magyar Református Szeretetszolgálat) szociális munkása vállalta, hogy helyben intézi, számla és iskolalátogatási igazolás ellenében, a buszbérlet költségének kifizetését. Mi pedig az összekötő kapocs vagyunk ebben.

 

Kedves VisFontis, nagyon hálásak vagyunk ennek az együttműködésnek, kívánjuk magunknak, hogy veletek együttműködésben gazdag legyen a 2021-es, 2022-es, 2023-as……és minden további év!

Nagyon boldog új évet!!!!

 

 

 

„FELNYITNI A GYEREKEK SZEMÉT” – a divany.hu interjúja Alapítványunkról

„Ősemberek voltunk, mamutokra vadásztunk, és barlangrajzokat készítettünk a kívánságainkról” – mesélik mosolyogva a Juszt-is teszünk! Alapítvány önkéntesei arról a foglalkozásról, amelyet legutóbb tartottak a bódvalenkei gyerekeknek. Miért utazik valaki több száz kilométert azért, hogy Edelényi járásban, egy 250 fős faluban töltsön időt a helyiekkel? És miért ajánlja szívből másoknak is ezt a tevékenységet? Erről beszélgettünk Kocsis Zsófiával és Szil Tolmival, akik az elmúlt évek legnehezebb és legörömtelibb pillanataiba is beavattak minket.

A divany.hu interjúja itt olvasható.

 

Októberi hétvégénk

A járványhelyzetre való tekintettel ebben a hónapban nem utaztunk Bódvalenkére, de az önkéntes csapat így sem volt rest. Újabb kihívást állítottunk magunk elé: Miután szeptemberben személyes jelenléttel már csoportos foglalkozást tartottunk a gyerekeknek, szerettük volna, ha online is ugyanazokban a csoportokban találkozunk velük. Minden csoportnak külön Facebook szobája volt, a szobákba különböző idősávokban lehetett csatlakozni a megfelelő csoportnak. 

A lelkes önkéntes csapat sok előkészítő munkát végzett a héten, hogy mind technikai, mind tartalmi felkészültségünkben minél gördülékenyebben teljesítsük a kihívást: az online foglalkozások megtartását. 

A hétvége során összesen négy egy-másfél órás foglalkozást tartottunk. Sajnos sok gyereket végül nem tudtunk elérni, mert nem minden családnál van internet, de ahol csak lehetett, igyekeztünk megoldani, hogy azok gyerekek, akik szeretnének részt venni, be tudjanak csatlakozni. A kisebbekkel tornáztunk, táncoltunk és koncentrációt fejlesztő játékokat játszottunk, volt olyan család, ahol verseket mondtak nekünk a gyerekek és szorzótáblát gyakoroltunk (a gyerekek kérésére!). Az idősebb korosztállyal pedig jókat beszélgettünk. Az önkénteseknek és a gyerekeknek is szokatlan volt a foglalkozásoknak ez az új formája, ezért minden kreativitásunkat bevetve próbáltuk szórakoztatni a lenkei gyerekeket és fenntartani a figyelmüket, például vicces hátterekkel vagy azzal, hogy leutánoztuk a hajviseletüket

Nekem személyesen nagyon szórakoztató élmény volt és örültem, hogy bár kicsit személytelenebb formában, de mégis megtaláltuk a módját annak, hogy a már kiépített és folyamatosan mélyülő kapcsolatokat fenntartsuk a gyerekekkel. Sajnos elképzelhető, hogy ebben az évben már csak Facebook szobákban és nem pedig a projektiroda szobájában tudunk majd találkozni, de azon leszünk, hogy minél gördülékenyebben és tartalmasabban töltsük az időnket virtuális szobáinkban.

Facebook

Beszámoló legutóbbi hétvégénkről

Új hétvégi rendszerbe vágtuk a fejszénkent. A megszokott házról házra járva játszunk otthon a gyerekekkel rutin helyett a szeptemberi hétvégén az iskolás gyerekek a projekt irodában tanultak játszva. (A kisebbekhez továbbra is házhoz visszük a játékokat.) Az Iskolások előre be lettek osztva kisebb csoportokra és úgy hoztuk őket. Reméljük ez a rendszer egyszer beáll és jönnek majd maguktól a gyerekek 🙂 Ennek a hétvégének az őskor és az ősember volt a témája. Megbeszéltük hogyan éltek, miket ettek, hol laktak, hogyan főztek. Majd gőzerővel neki láttunk a korabeli fegyverek elkészítésének, hiszen félelmetesebbnél félelmetesebb, őskori állatok vártak ránk az udvaron. Mi a veszélyre fittyet hányva kifutottunk felfegyverkezve és levadásztuk őket! A vadászat után barlangrajzokat festettünk, melyre a saját vágyaink kerültek fel 🙂 Ebben az új rendszerben a gyerekek újabb Juszt-is pontokat szerezhetnek, figyelmességért, kedvességért, rendre való törekvésért stb. Kis létszámmal jöttünk, sok feladatra, de igyekeztünk helyt állni! Jövő hónaptól pedig szeretnénk egy külön ovis csoportot is csinálni, hiszen a szülők kérték, a gyerekek oviba szoktatása miatt! 🙂

Facebook
Email